Navracsics: Új területre várva

A volt külügyminiszter nehéz napokon van túl. Nem csak, hogy szóban kellett megvédenie kormánya lépéseit a szigorú brüsszeli bírák előtt, de később írásbeli válaszban kényszerült magyarázkodni az EU-nak kevéssé tetsző korábbi magyar döntések miatt.

Hétfőn nyilvánosságra került válaszaiból megtudhattuk, hogy mégsem olyan hű pártjához, mint ahogy azt itthon megszokhattuk. Kiderült például, hogy nem értett egyet a médiatörvény több pontjával (amit ő is megszavazott), és sajnálatát fejezte ki, hogy „A kormány, amelynek immáron nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot a média szabadságának és sokszínűségének”.

De megtudhattuk azt is, hogy az igazságszolgáltatási reformmal sem tudott teljes mértékben azonosulni, ezért nagyon örült, hogy végül sikerült az unióval megállapodásra jutni. És megint csak sajnálkozott: „Bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban.”

Mindezzel felemás eredményt ért el: alkalmasnak nyilvánították a biztosi posztra, ám a testület azt már nem támogatta, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját is megkapja. Most a leendő bizottsági elnökön, Jean-Claude Junckeren múlik, milyen új területet választ a magyar politikus számára.

Hasonlóképpen járt 2004-ben Kovács László: személyében alkalmasnak találták, ám az energetikát nem kapta meg, helyette az adóügyeket bízták rá.