Tragikus évforduló tanulságai: Libikóka életre-halálra

A Vörös Hadsereg 1944. augusztusi támadása elsöpörte a Moldvában védekező román–német hadseregcsoportot. Mihály király 23-án lefogatta Antonescu marsall miniszterelnököt, s bejelentette, hogy fegyverszünetet köt. A román alakulatok beszüntették a harcot a szovjet csapatokkal szemben. Az új kormány a még az országban lévő német egységeknek három napot adott a kivonulásra. Válaszul német bombatámadás érte Bukarestet. Ekkor a román hadsereg parancsot kapott, hogy támadja meg a németeket, majd induljon el Észak-Erdély ellen.

Ekkorra hazánk számára sem maradt más esély, mint haderejével fegyverszünetet kötni a határainkhoz érkezett Szovjetunióval. Nézzük röviden, mi történt augusztus 23. és október 14. között, valamint a vészterhes október 15–16-án Magyarországon!

Történések napról napra

AUGUSZTUS
24.: Edmund Veesenmayer követ, a Nagynémet Birodalom magyarországi teljhatalmú megbízottja fogadta Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezérét.
25-én lemondott Sztójay Döme miniszterelnök.
26-án a Vörös Hadsereg átlépte a magyar határt.
29-én Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredes megalakította kormányát.

SZEPTEMBER
11.: Horthy Miklós kormányzó a minisztertanácson bejelentette, hogy fegyverszünetet kér, majd nemsokára elállt a szándékától.
13-án Szálasi megbízta Kovarcz Emilt a nyilas hatalomátvétel előkészítésével.
16-án Szálasi tárgyalásokba kezdett a megszálló német erők politikai, rendőri, katonai vezetőivel a hatalomátvételről. 20-án a Magyar Front polgári-baloldali ellenzéki szövetség memorandumot intézett a kormányzóhoz a fegyverszünet elkerülhetetlenségéről.
24-én Horthy döntött a fegyverszüneti delegáció Moszkvába küldéséről; a Vörös Hadsereg átlépte a trianoni magyar határt.
26-án Hitler parancsa: magyar kiugrási kísérlet esetén hajtsák végre a Panzerfaust (Páncélököl) akciót, s jogfolytonossággal Szálasi legyen a legfőbb vezető.
28-án elindult Moszkvába a fegyverszüneti delegáció Faragho Gábor vezérezredes, a csendőrség főfelügyelője vezetésével.

OKTÓBER 1.: Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások. 8-án a németek elrabolták Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát, a tervezett kiugrás egyik kulcsemberét.
11-én Faragho Gábor aláírta a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit.
12-én a szovjet hadvezetés a megállapodás szerint leállította a támadást a Duna–Tisza közén.

Óráról órára, végjátékkal

1944. OKTÓBER 15.,
9.00 ÓRA: A nyilasok a Pasaréten főhadiszállást építenek ki. 9.30: A németek elrabolják ifjabb Horthy Miklóst.
10.30: A Koronatanácsi ülésén a kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kért.
12.00: Horthy fogadja Veesenmayer német követet, akivel közli a döntését.
12.20: A kormányzó intézkedik, hogy adják ki a titkos hadparancsot: az 1. és a 2. hadsereg vegye fel a kapcsolatot a szovjet hadsereggel és forduljon szembe a németekkel. (A 3. hadsereg németbarát parancsnokára, Heszlényi József vezérezredesre nem számíthatnak.)
13.10: A rádióban elhangzik a kormányzói proklamáció.
13.30: A vezérkarnál Kapitánffy Albin őrnagy megakadályozza a titkos hadparancs továbbítását.
15.00: A nyilasoknak fegyvert osztanak.
15.30: A németek megszállják a rádiót és a hidakat.
16.00: Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök nevében a csapatokat felszólítják a további harcra.
16.30: A fronton a németek letartóztatják Veress Lajos vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát. A fővárosban Hindy Iván vezérőrnagy vezetésével puccsista tisztek lefegyverzik Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát.
18.00: A magyar egységek a fronton, illetve a Budapest körül összevont, Horthyhoz hűnek tartott csapatok folytatják a háborút.
20.00: Horthy és környezete a személyes biztonságukról tárgyalnak a németekkel.
21.10: A rádióban elhangzik Szálasi már október elsején Bécsben kinyomtatott hadparancsa.

Október 16-án, kora reggel a németek megostromolják a Budai Várat, rövid tűzharc után a testőrség beszünteti a harcot. A lényegében fogoly kormányzó késő délután német nyomásra lemond, és megbízza Szálasit a kormányalakítással. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a szovjet csapatokhoz.

Hiábavaló áldozatvállalás

Edmund Veesenmayer volt budapesti német követ a Szálasi-per tárgyalásán (1946. február) a Horthy utáni kormány vezetőjének kijelöléséről a következő tanúvallomást tette:

„Elnök: Voltak más jobboldaliak [jelöltek] is?

Veesenmayer: Voltak mások, de csak Szálasi jött számításba.

Elnök: Miért éppen ő?

Veesenmayer: Ő volt az egyetlen, aki hajlandó volt a felelősséget ilyen szörnyű körülmények között vállalni.”

Kényszerű tárgyalás, tétova bizonytalanság, szüntelen lépéshátrány Horthy oldalán – szervezettség, cselekvés, parancsmegtagadás, árulás Szálasién. S a háború magyar földön folytatódott, 1945 áprilisáig tízezrek – katonák és civilek – halálát, sebesülését, fogságba esését követelve. Pusztultak a magyar falvak, városok (köztük Budapest), a harcok prédájául esett a nemzet vagyona. A békekötésnél pedig a vesztes Magyarország javára nem szólt semmi.