Az övezet északi határán vagyunk! Ahogy változik a klíma, érdemes elgondolkodni

A cirok Szudán és Etiópia füves szavannáiról származik, innen terjedt el először Észak-Afrikában, majd Ázsiában és Amerikában. Európában a mediterrán országokban jellemző. Magyarország a ciroktermesztési övezet északi határa. Kifejezetten szárazságtűrő, jelentősebb csapadékra csupán sűrű gyökérzete kifejlődéséig van szüksége (esős évszak), később a kevés vizet is jól hasznosítja. Igényli a meleget, a sok napsütést. A homokos talajokat nem kedveli, de ezt leszámítva szinte mindenhol jól érzi magát.

Főként takarmányozási céllal termesztik (vetésterülete alapján az ötödik legfontosabb takarmánynövény), az elmúlt években a megújuló energiaforrásoknál is szóba került. Az éves termés csaknem egyharmada – főként Ázsiában és Afrikában – pedig emberi fogyasztásra megy. Mivel glutént nem tartalmaz, a lisztérzékenyek számára is megfelelő tápanyagforrás. Fehérjetartalma 30%-kal több a kukoricáénál, ugyanakkor nehezebben emészthető. Rost-, antioxidánsés ásványianyag-tartalma magas.

A világon évente hozzávetőleg 60 millió tonna cirok terem, a hektáronkénti termésátlaga 1,4 tonna. Termesztésében kiemelkedik az Egyesült Államok, ahol az intenzív gazdálkodásnak köszönhetően 4,5 tonna feletti a hektáronkénti hozam. Nem meglepő, hogy övék a legnagyobb ciroktermesztő pozíciója is: a világtermelés 17%-a származik onnan. Jelentősebb termelő még India, Nigéria, Mexikó, Argentína, Szudán és Kína.

Itthon csupán néhány ezer hektáron – főként a déli országrészben – termesztik, pedig a kedvezőtlenebb adottságú termőhelyeken jobb megtérülésre képesek, mint az időjárásra érzékenyebb szántóföldi növények. A nálunk termesztett fajtái: cukorcirok, szemes cirok, szudáni fű, seprűcirok. A helyi klimatikus adottságok figyelembevételével akár másodvetésben is termeszthető, vetése a kukoricát követően (13-16 fokos talajhőmérsékletnél) kezdődhet. Legkorábban április végén, másodvetés esetében legkésőbb június elejéig érdemes vetni. Tenyészideje fajtától függően 150-170 nap. Érdemesebb a rövidebb tenyészidejű fajtákat keresni, mert a nagy mennyiségű őszi csapadék károsítja a termést.

Takarmányozási tápértéke egységnyi tömegre vetítve a kukoricáénak 90 százaléka, alacsonyabb vetőmagköltsége és a kukoricát megközelítő hektáronkénti hozama versenyképessé teheti a gazdák számára. A szárazabb termőterületeken pedig egyértelműen a cirok terméshozama a magasabb. Az sem elhanyagolható tény, hogy itthon a kukoricáénál jóval kevesebb kártevője ismert. Az élelmiszeripar számára is hasznosítható: keményítő, alkohol, cukor készíthető belőle – bár ez utóbbi előállítása jóval drágább cirokból, mint cukorrépából.

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]