Elképesztő időjárási események - Gyereksors - Isten ajándéka

Kalendáriumunk egyik legnépszerűbb rovata évek óta minden hónapban A hónap időjárása. Nem csoda, hogy ez a tanyákon, a falvakban élőktől a városlakókig annyi embert érdekel, hiszen a különleges időjárási események jócskán megsokasodtak az utóbbi időkben, és ezek valamilyen módon valamennyiünket érintenek. A havi összeállítások elkészítésében ezúttal is nagy segítségünkre volt Réthly Antalnak (1879–1975), az Országos Meteorológiai Intézet egykori igazgatójának korabeli feljegyzések alapján készült Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című munkája, amely négy kötetben összefoglalja a honfoglalás korától a XIX. század végéig, vagyis a rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdetéig történteket. Ebből kiderül, hogy elképesztő időjárási eseményekért a letűnt évszázadokban sem kellett „a szomszédba” mennünk, több évtizedig vagy akár egy-két évszázadig tartó melegebb és hidegebb időszakok váltogatták egymást. A XIV–XV. században például egyáltalán nem volt ritka, hogy a Duna jegén több hónapig át lehetett kelni, máskor meg decemberben, januárban tömegével virágoztak a gyümölcsfák – igaz viszont, hogy júniusi, júliusi hóesésről is olvashatunk (még az Alföldön is).

A legutóbbi száztíz évről pedig a meteorológiai mérések alapján még többet tudunk. Egyebek közt azt, hogy azóta a leghidegebbet, mínusz 35 fokot 1940. február 16-án, a Miskolc melletti Görömbölytapolcán mérték Magyarországon, a legmelegebbet, 41,9 fokot pedig 2007. július 20-án, Kiskunhalason. S miközben 2010 a csaknem 1000 milliméteres országos átlagával az elmúlt száztíz esztendő legcsapadékosabb éve volt, a rá következő 2011 alig több mint 300 milliméterrel a legszárazabb. Az idén aztán ismét megnyíltak az év csatornái...

A hónapok témái között az egyik legizgalmasabb a Gyereksors című összeállítás (szeptember hónap témája). Bevezetőjében Habik Erzsébet szerkesztő így ír: „Régen a gyermeket nem tervezték. Jött az magától. Még a múlt század elején is gyakori volt, hogy 8-10 csecsemő született egy családban. Sokuk az egyéves kort sem érte meg, s ha át is vészelték első hónapjaikat, rövid és korántsem gondtalan gyerekkor várt rájuk. Hosszú út vezetett odáig, míg a gyermek a család szeme fénye lett, és törvények vigyázzák jogait.” Az összeállításban többek között megszólal Detre Annamária pszichológus, aki praxisa során nemegyszer tapasztalta, hogy a szülők ajándékokkal próbálják kompenzálni azt, hogy nincs idejük a gyerekekre. Nem az a probléma, hogy mindent szeretnénk megadni a gyerekünknek – mondja –, hanem az, hogy ez nem párosul közös, tartalmas időtöltéssel. A személyiségfejlődés szempontjából az első három év a meghatározó, de a szülővel való bensőséges kapcsolat minden életszakaszban fontos. És ez másként nem megy, mint jelenléttel...

S aki nem hallott volna a Berettyóújfaluban élő tizenöt gyermekes Frank családról (képünkön), Kalendáriumunkból, Keresztény Gabriella Isten ajándéka című riportjából őket is megismerheti. Frank Róbert műszerész- méhész és felesége, Serestyén Katalin angol–orosz szakos tanárnő története rendkívüli: az asszony mind a tizenöt gyermekét (hat fiút és kilenc kislányt) császármetszéssel szülte, ami orvosi világrekord. Tizenhat éves a legidősebb gyermekük, Áron, a legkisebb, Rebeka pedig ez év márciusában született. A baptista házaspár (mindketten 43 évesek) célja azonban nem valamiféle világcsúcs- felállítás volt, soha nem tervezték a gyerekek számát. Úgy gondolják, ha egy sem születik, az is Isten akarata. A fogantatás pedig Isten ajándéka annak, aki komolyan veszi a Szentírást – épp ezért Katalinnak eszébe sem jutott, hogy éljen a sterilizáció lehetőségével, amit az orvosok három császármetszés után felajánlottak neki...

Ilyen írásokat – és még sok egyebet – olvashat, aki megvásárolja a 2015-ös Szabad Föld Kalendáriumot.

Kedves Olvasónk, keresse a magyar vidék hetilapjának Kalendáriumát!