Harlekin győzni fog

A laikusok az utóbbi két évben egyre több „nem normális” katicával találkozhattak.

Egyrészt a viselkedésük teljesen más, mint a dalokban, versekben szereplő, kedves hétpettyes jószágé, másrészt kinézetük is bajos: nem a megszokott pirosak és nem hét pöttyük van. Szinte hemzsegnek körülöttünk a sárga, rőt, téglavörös, barnás, sőt fekete rovarok, s a pettyeik száma általában 15–21 között változik. A fekete alapszínűeknek viszont csak 2 vagy 4 vörös pöttye látható. A harlekinkatica nem őshonos magyar bogár, Kelet-Ázsiából szántszándékkal Európába telepített ragadozó.

Méghozzá agresszív ragadozó, a tetvek legfőbb ellensége, a főként üvegházakban alkalmazott biológiai védekezés egyik alanya. Nem mi hoztuk őket ide, hanem először az USA-ban alkalmazták, aztán onnan hurcoltuk be Nyugat-Európába. S mivel jól bírja e klímát, szépen terjedt tovább, így jutott el hozzánk is néhány éve. Első előfordulását 2008-ra tesszük Magyarországon. Két éve viszont már annyi van belőlük itthon is, hogy tömeges jelenséggé vált. Gyakran kellemetlen az emberek számára is, mivel úgy repülnek ránk, mint a legyek, s a házak falát, a lakásokat olykor ellepik. Sokaknál allergiás tüneteket, kötőhártya-gyulladást okozhatnak a testükben termelődő anyagok. Sőt, míg a hazai katica nem, a harlekin harap is: a seb körül a bőrön pirosság és enyhe duzzanat keletkezhet a befecskendezett emésztőenzim miatt. De ez a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy elvehetik a hazai hétpettyes és kétpettyes katicánk életterét. Náluk sokkal rámenősebbek, a lárváik igazi mindenevők: a tetvek mellett akár saját lárváikat, de a mi katicáinkét is feleszik – kicsivel nagyobbak és jóval falánkabbak a honos fajoknál. Ráadásul gyorsan szaporodik, természetes ellensége hazánkban nincsen. Amerikában sem volt, ott már 1988 óta él a szabadban és terjedt el annyira, hogy mára kiszorította az őshonos katicaféléket. Hasznos vagy káros? A felsorolt hátrányok hallatán aligha gondoljuk, hogy akadhat haszna is e bogárnak.

Az utóbbi években a nyári tetűinváziókat látva a laikus kertész kételkedik, hogy e jövevények valóban több kártevőt pusztítanak el, mint a hazai rokonaik. Ugyanakkor ha a harlekinkatica nem talál elegendő állati élelmet, megél a bogyós gyümölcsök – málna, szőlő, ribizli – rágásából is, mellyel viszont már kárt okoz. Sőt, ha ősszel sok ilyen bogár húzódik meg a szüretelt szőlő fürtjében, még a bor ízét is elronthatja.

Vagyis egyáltalán nem érdemes lelkesedni az új faj megjelenéséért: több a kára (bár messze nem akkora, mint a hasonlóan jövevényfaj krumpli- vagy a kukoricabogáré), mint a haszna. Egyébként sem tudunk mit tenni, hozzá kell szoknunk.