Jogi esetek: Veszekedő örökösök

Az öt örökös közül négy minél hamarabb pénzhez akart jutni, az ötödik azonban azt mondta, várják meg, amíg elindulnak a lakásárak felfelé. A négy társtulajdonos végül pert indított az ötödik ellen, hogy a bíróság bontsa fel a közös tulajdont, méghozzá úgy, hogy az eladást ellenző tulajdonos kapja meg – némi ráfizetés után – a nyaralót, a másik négy tulajdonos pedig közösen eladja a budapesti lakást.

Az ötödik örökös arra kérte a bíróságot, hogy ne bontsa fel a közös tulajdont, mert a felperesek társtulajdonosi jogállásukkal visszaélve, az alperes érdekeit súlyosan sértő módon kívánják megszüntetni a tulajdonközösséget.

A nyaralóval nem tud mit kezdeni: lakni nem alkalmas, fenntartani nem képes, használni nem tudja. Ha a bíróság mégis felbontaná a tulajdonközösséget, akkor a lakást, mivel két bejárata van, osszák ketté, és az alapterület negyedét kitevő leválasztott részt kapja meg ő, a többi legyen a tulajdonostársaké.

A többiek erre azt mondták: így az alperes nagyobb részhez jutna a lakásból, mint a neki fejenként járó egyötöd, ráadásul a leválasztás költségekkel is jár, amit ők nem szeretnének kifizetni. Az alperes erre azzal tromfolt, hogy elég a lakás használatát megosztani, az nem kerül semmibe.

A bíróság hamar eldöntötte, hogy a tulajdonközösség megszüntetése jogos kérés, nem okoz aránytalan érdeksérelmet az ellenkező társtulajdonosnak, mert a lakásban nem lakik bent, arra pedig nem lehet várni, hogy a lakásárak elinduljanak felfelé, hiszen az még sok évig eltarthat. Azonban azt ellenezte a bíróság, hogy a tulajdonostársak a nyaralóval fizessék ki az alperest, hiszen a tulajdonba adáshoz a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges.

Arra lett volna szükség a budapesti lakás megosztásához, hogy az fizikailag is megtörténjen, amihez a szükséges engedélyeket, vázrajzokat, társasházi betétlapot is csatolni kell. Használati megosztásról nem lehet szó, hiszen akkor a közös tulajdon fennmarad.

A bíróság ezért a vagyon árverési értékesítése mellett döntött, így a veszekedő tulajdonostársak pénzükhöz jutottak – igaz, hogy az üzleten közösen buktak vagy tízmillió forintot, s akkor a perköltséget még nem is számoltuk.