Névadó gyógyítók

Hazánk egyik legendás orvosdinasztiája a Korányiaké. A szegény sorsú tüdőbetegek számára is ideális gyógyhelyet nyújtó intézményt, a Svábhegy lejtőn létrejött Erzsébet Királyné Szanatóriumot is e család egyik tagja, báró Korányi Frigyes álmodta meg. Úgy vélte: „Minden avatott ember érzi, hogy a XX. évszázadnak az lesz egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővész hatalmát megtörje.” Ezért viseli mindmáig a nevét a Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, melyet „Budakeszi szép erdőségében” alapítottak. Az európai hírnevet szerzett tudós, Korányi Frigyes (1827–1913) egyébként már második generációs orvos a családban, de a fia is sokat tett azért, hogy beírja a nevét az orvostudomány történetébe. Korányi Sándor (1866–1944) belgyógyászként lefektette a vesekórtan alapjait.

A fővárosi Bókay Gyermekklinika névadója szintén egy orvosdinasztia. Az alapító Bókay János (1822–1884) a korszerű gyermekgyógyászat megteremtésében szerzett érdemeket. Fia, ifjabb Bókay János szintén e szakterület elismert művelőjeként sokat tett például a diftéria ellen. A családnak immár az ötödik generációja viseli a fehér köpenyt, a Bókayak mai leszármazottja stílszerűen a gyermekklinikán gyógyít.

Hetényi Géza (1894–1954) belgyógyász, az anyagcsere-betegségek kutatójának nevét ma a szolnoki kórház viseli. Orvostanhallgató korában a fővárosban tanult, ezután a Korányi Sándor vezette klinikára került. 1947-ben tanárnak nevezték ki a szegedi egyetem belgyógyászati klinikájára. Igen szigorú volt, de a hallgatói rajongtak érte. Hetényi Géza e mondásra esküdött: „Ezer módon halunk meg mi, halandók, de csak egyféleképpen születünk. Ezerféle betegsége van az embernek, de csak egy az egészség.”

A kapuvári kórház a fordulatos életű sebész, egyetemi tanár, Lumniczer Sándor – Görgey törzsorvosa – nevét vette fel. Már a nagyapja is gyógyító volt, fia szintén sebészi pályára lépett. Dédunokája pedig nem más, mint Szentágothai János anatómusprofesszor, az MTA hajdani elnöke. A hazai egészségügyi oktatás atyja, a szombathelyi kórház névadója, Markusowszky Lajos (1815–1893) személyéhez számos legenda szövődik. Azt beszélték, ott volt 1848-ban a márciusi ifjak közt, később lovon nyargalt a szabadságharc sebesültjeihez, végül követte Görgeyt a száműzetésbe. Balassa János munkatársaként kísérletezett, hogyan lehet éterrel érzésteleníteni – a bódító módszert saját magán próbálta ki.

Hazánkban a 200 éve született, műtőorvosként is praktizáló Balassa János végzett először éteres altatással operációt. Balassa doktor 1868- ban vakbélgyulladásban meghalt. E betegséget nem sokkal később már tudták narkózisban operálni. Nevét a szekszárdi kórház viseli. Jelmondata: „Másoknak élni, nem magának, ez adja meg az orvos lényegét.”