Sportnapló: Elvettük a három pontot, kész, legyen ennyi elég

Az ifjú szakember kötélnek állt, igaz, számos feltétellel, de ingyen elvállalta, hogy – az északírekkel szembeni csúfos bukta után – levezényli a soron következő meccseket. A Románia elleni 1-1 Bukarestben aztán semmiképp sem kudarc, majd következett a Feröer-szigetek csapata. A hírek bálnavadászokról, szobafestőkről, ácsokról érkeztek, akik szabadidejükben kergetik a labdát. (Azóta ezek a szabadidős focisták idegenben megverték a görögöket, akik egykor Európa-bajnokok voltak…) A velük játszott meccs előtt mondta Dárdai: „Ha legyőzzük a Feröer-szigetek csapatát, meglesz a finnek elleni mérkőzés is!” Én meg erre azt mondtam: ez a fiú vagy nagyon tud valamit, vagy blöfföl… De a foci azért mégsem póker.

A bálnavadászokat keservesen lebirkóztuk 1-0-ra, aztán minden szem Dárdaira meredt: most te jössz, Palika! Te meg a finnek, akikről azt mondtad, elvesszük tőlük is a három pontot. Elvettük, kész, legyen ennyi elég. Lehet, hogy a finn kapitány szerint a csapata jobban játszott, talán győzelmet is érdemelt volna. No, de uraim, mi hány ilyen mérkőzést veszítettünk el? Most az történt, hogy a csapat nagyon akarta a győzelmet! Meglehet, hogy Lang, Fiola, Simon Krisztián, Forró, Nikolics elindította válogatott karrierjét, s ha nem is a tudásukkal, de a lelkesedéssel hozták, amit elvárt a kapitány. Dzsudzsák és Gera, no meg amíg törött bordával is bírta, Juhász Roland terelgette az újoncokat – s lám, Gera fejesgóljával győztünk. Azért ez is kulcsmomentum: Gerzson 15 éves tapasztalata, rafinériája mind benne volt abban a csúsztatott, pödrött fejesben. Rajta kívül aligha tudta volna valaki is akkor és ott besuvasztani a labdát a sarokba. És biztos gólt hárított Király Gábor. Sok-sok apró részletből állt össze a győzelem. Szalai Ádám neve az összeállításnál sokat mond, játéka a pályán már kevesebbet. Mintha hazafelé Németországból, a határon a vámosok elvennék a játéktudását. Vergődik a csapatban, csak a jóisten tudja, miért.

Dárdai Pali meditál: a tennivalók erdejében merre? Bízunk benne, hogy a csapat számára a legjobb döntés születik. Most megint az a pillanat jött el, amikor a közönséget újra a válogatott mellé lehet állítani. De végre egyszer tartsuk is már ott végre!

XXX

Labdarúgó U19-es válogatottunk megint leszerepelt. Döntetlen Azerbajdzsánnal és Szlovéniával, majd 0-3-as vereség a szlováktól. Vége, a továbbjutásról szőtt álmok elszálltak. Az akadémiaellenes kórus most igazán rákezdheti, s van is némi igazuk. Ezek a gyerekek ugyanis mind akadémisták: fűtött szobák, tanulóra szabott órarend, saját indulók, gazdagon terített asztal. Az Aranycsapat idejében voltam hasonló korú népi kollégista és futballista. Reggeli: fél szelet zsíros kenyér, két deci tea. Ebéd: két deci leves, egy darab szilvás gombóc. Vacsora: mézes kenyér és alaposan felvizezett tejeskávé. A térdünkről lejött a bőr, mert a betonon kergettük az agyonfoltozott focit. Sándor Csikar lába ujján nem volt köröm, mert a rongylabdával lerugdalta. Ő a nevét adta egy akadémiához. Bár a tudását adhatta volna…