Szváziföldet már nem sikerült megelőznünk - Lefelé a csúszdán

Elöljáróban fontos leszögezni: a Global Gender Gap- (GGG) felmérés készítői nem a világ különböző országaiban élő nők helyzetét hasonlítják össze, hanem az adott helyen élők életkörülményeit vetik össze az ott élő férfiakéval. Azt vizsgálják, milyen lehetőségek nyílnak számukra a gazdasági életben, az oktatásban, mekkora szerepet kapnak a politikában, a döntéshozatalban, s milyen egészségügyi ellátásban részesülnek – magyarázza a szociológus.

Az élmezőnyben a skandináv országokat találjuk, közülük is Izland áll az első helyen. A sereghajtók: Szíria, Csád, Pakisztán, Jemen. Magyarország egy év alatt hat helyet esett vissza: ezt nem úgy kell értelmezni, hogy az utóbbi időben nőtt volna a nemek közötti különbség, hanem hogy máshol eredményesebben sikerült azt csökkenteni. Hasonlóképpen: hogy Olaszország a 69., Ruanda pedig a 7. helyen végzett, nem azt jelenti, hogy az afrikai országban jobb nőnek lenni, hanem csupán egyenlőbb arányban osztoznak a férfiakkal a sanyarúbb körülményeken.

Az egészségügyi ellátás területén viszonylag jól végeztünk (37. hely): nálunk – sok országgal ellentétben – a lánymagzatokat nem vetetik el, illetve a férfiak és a nők nagyjából ugyanannyi ideig maradnak egészségesek. Az oktatási és a gazdasági lehetőségek szempontjából a 71. és 69. helyünk a középmezőnyt jelenti. A nők és férfiak foglalkoztatási arányát tekintve az 59. helyen állunk – ám a hasonló pozíciójú nők és férfiak fizetését összevetve a sor végén kullogunk (127. hely).

Nálunk a főiskolákon és az egyetemeken több a nőhallgató, mint a férfi. A nők inkább a humán területekre pályáznak, ám jellemzően rossz az arányuk a műszaki vagy a jogász tagozatokon, melyek a későbbiekben magasabb jövedelemmel kecsegtetnek. A diploma megszerzése után kinyílik az olló: a doktori képzést elvégzők és az utána tudományos fokozatokat szerzők számában már számottevőek a különbségek a férfiak javára – az akadémiai tagságról nem is beszélve.

Magyarországnak a nők politikai életben való részvételét mérő listán a 128. helyet sikerült megszereznie. – A rendszerváltozás óta mindössze 9 százalékos a nők aránya a parlamentben. Az önkormányzatok szintjén picivel jobb az arány, a képviselők vagy a polgármesterek között már több nőt találunk. E tekintetben még Szíria és Szaúd-Arábia is megelőz bennünket, pedig nem tartoznak a női jogok élharcosai közé – magyarázza Acsády Judit.

A GGG-jelentésmutatók arról is árulkodnak, mennyire demokratikus egy ország társadalmi berendezkedése. Ahol hitet tettek a társadalmi különbségek valamennyi formájának csökkentése mellett, az esélyegyenlőség tekintetében is előttünk járnak. Elgondolkodtató és elszomorító, hogy ha valamelyik ország lejjebb csúszik a rangsorban, az azt is jelzi, hogy ott a nők lehetőségei korlátozottabbak.

Magyarország 2006-ban még az 55. helyet mondhatta a magáénak a listán – igaz, hogy akkor még csak 115 országra terjedt ki a kutatás. Azóta folyamatosan araszolunk lefelé. Lassan elhúz mellettünk a világ...