Vasárnapi gyertyák: varázskör a léleknek

Minden ünnepnek, fontos családi eseménynek – születésnapnak, házasságkötésnek – is van adventje, amikor lélekben rákészülünk. Ilyenkor csendre, elvonulásra vágyunk, s akadnak, akik böjtöt fogadnak. Ám ez nem csupán az ételtől való tartózkodást jelentheti. Luzsi Margó egri gyermekkönyvtáros, meseterapeuta szóböjtöt tart az advent idején. Nem burkolózhat teljes hallgatásba, de nem szól többet, mint amennyit feltétlenül szükséges. Miben segíti ez?

– Egyszer csak azt vettem észre, hogy túl sok a felesleges fecsegés. Ahhoz, hogy valóban tudjunk egymással beszélgetni, meghallgassuk a másikat, előbb el kell csendesednünk. Ideje van a szónak és ideje van a hallgatásnak. Annál többet nem is adhatok a másiknak, mint hogy intenzíven csak rá figyelek. Lehet, hogy ez csupán két perc, de teljesen az övé. Ez a naptártól függetlenül teremt ünnepet a kapcsolatainkban – magyarázza. – A böjtben olyan dolgokat adunk fel, melyek hozzásegítenek saját magunk és az ünnep belső lényegének megértéséhez. Nem csak a környezetünket, de a lelkünket is ünneplőbe kell öltöztetnünk, s talán az utóbbi a fontosabb. A rákészüléshez, amely lépésről lépésre áthangolja lelki állapotunkat, nem kell naponta sok idő, ám az „minőségi” legyen, valódi ráhangolódás, s öröm, béke, tisztaság uralja – javasolja a meseterapeuta.

MEGHITT RANDEVÚ
– Mi igazán hagyományos családi életet élünk. Megadjuk a módját például a vasárnapi ebédeknek is. Ezt a mintát a szüleimtől vettem át – meséli Epres Panni modell, aki férjével, Benedek Tiborral, a férfi vízilabdaválogatott szövetségi kapitányával korábban éveket élt Olaszországban. Beleszerettek az ottani konyhába, ezért is társultak be nemrégiben egy budapesti olasz étterembe. – Az olasz családokban irigylésre méltó, hogy gyakran beülnek egy vendéglőbe, akár hétköznap este is, nem csak vasárnaponként. Közben beszélgetnek, s örülnek, hogy együtt lehetnek. Szerencsések vagyunk, mert a mi családunkban a nagymamák, a nagynénik, mindenki süt-főz. Az év végi ünnepek arról szólnak, hogy körbejárjuk a rokonságot, nekem szinte nem is kell főznöm. Azt persze ki nem hagynám, hogy mézeskalácsot süssünk a fiammal és a lányommal. Ha esténként otthon vacsorázunk, akkor minden a gyerekekről szól. Ezért is figyelünk arra, hogy néha randevúzzunk is – meséli Epres Panni, miként vigyáznak arra, hogy a kapcsolatukat ne koptassák el a hétköznapok. – Ha csak tehetjük, együtt ebédelünk egy étteremben, és ott nem szülőként, hanem nőként és férfiként vagyunk jelen.

FÉNYEK ÉS ILLATOK
Ha nem szeretnénk csömört kapni a saját otthonunkban, mint a nagyáruházakban – ahol máris harsognak a „száncsengős” dalok –, akkor óvatosan lássunk neki a dekorálásnak. Nem kell egy hónapon át aranyszínben pompáznia a lakásnak: napról napra fokozhatjuk a hangulatot egy-egy mécsessel, míves tartóba helyezett gyertyával, ajtódísszel – lehetőleg úgy, hogy ezek harmonizáljanak a koszorú színeivel, otthonunk stílusával. Előkerülhetnek a sublót mélyéről a hópelyhes kispárnák, az óarannyal és fenyőzölddel mintázott terítők. A ráérős teázáshoz elővehetjük a nagymama féltve őrzött porcelánját. S ha a gyerekeket kérdezzük, bizton arra szavaznának: a füstölőknél és illatgyertyáknál is jobban feldobja őket, amikor a lakást betölti a frissen sült sütemények illata.

A készülődésre naponta csenhetünk egy-két percet: írhatunk egymásnak adventi naplót, napról napra feljegyezve néhány mondatot. Az egész naplót viszont csak karácsonyeste szabad végigolvasni.