Zsivány fiúk, okos lányok

Ki kapja a nagyobb elismerést: aki mindig jól viselkedik és megbízhatóan hozza az elvárhatót, vagy aki „rosszgyerekként” nyújt időnként kiemelkedőt?

Nemes Lívia és munkatársainak az 1970-es években végzett kutatásai szerint annak ellenére, hogy a lányok egész életükben egészségesebbek, mint a fiúk, iskolakezdés után mégis többször kerülnek orvoshoz.

Jól tanulnak, kedvesek, könnyen alkalmazkodnak, de ezért szorongással, hasfájással, hányingerrel, szédüléssel fizetnek. Másképp élik meg a fiúk és a lányok az iskolai mindennapokat – erősíti meg dr. Rostás Rita pszichológus.

Egy vizsgálatban másodikos és negyedikes gyerekeket kérdeztek meg az iskolához való viszonyukról. Közel az iskolakezdéshez a fiúk optimisták, az iskola számukra kaland, amibe jó belecsöppenni. A lányok viszont félénkebbek, visszahúzódók, szoronganak az elvárásoktól. Nemtől függetlenül a legtöbben állították: a fiúknak jobb a suliban, mert erősebbek, ügyesebbek, okosabbak. Egyvalamiben jobbnak tartották a lányokat: a fegyelmezettségben.

Negyedik osztályra változik a kép, az iskola elveszíti kezdeti varázsát, a kalandok a falakon kívülre kerülnek, belül marad a kötelesség. Így a szorgalom és a fegyelem fontosabbá válik, ezért akkorra a gyerekek már úgy látják, hogy a lányoknak könnyebb: jobb tanulónak tartják magukat, élvezik az iskolát.

– Feltételezésem szerint a kisfiúk lemondanak arról, hogy megfeleljenek az iskola közvetítette elvárásoknak. Ennek az is oka lehet, hogy kevés a férfi tanító, a rendszeres tanulást, az iskolát nőiesnek tartják. Nemüknek megfelelő vonzó és követhető mintát nem találnak az osztályteremben, s amúgy is inkább mozognának, mint egy helyben ülnének a könyv felett – mondja Rostás Rita.

Önbizalommal mégsem állnak jól a lányok – amint arra az amerikai Stanford Egyetem pszichológusa, Carol Dweck is rámutat. Amikor nehéz, ismeretlen feladatokkal szembesülnek, a magas intelligenciahányadosú lányok sokkal hamarabb „bedobják a törülközőt”, mint a hasonló képességű fiúk. Rostás Rita szerint valószínűleg nincs ez másképpen Magyarországon sem: a lányok empátiás készségüknek köszönhetően inkább azt tanulják meg, hogyan kell megfelelni az adott tanító néni elvárásainak, miközben nem igazán tanulnak meg megküzdeni a helyzetekkel. A lányok önbizalomhiánya nem független az őket körülvevő környezet elvárásaitól és sztereotípiáitól. Vizsgálták a pedagógusok viszonyát és kommunikációját a fiúkkal és a lányokkal szemben: jobban bátorítják a fiúkat, mint a lányokat.

Észak-Európa országaiban sokszor úgy igyekeznek leépíteni a nemi sztereotípiákat, hogy egyenlőbben, „uniszex” módon próbálják nevelni a gyerekeket. A pszichológus azonban ebben nem igazán hisz, mivel a különbségek egy része bizonyítottan genetikai, és nem hamis, a társadalom által gerjesztett kép. Tény, hogy a fiúk általában mozgékonyabbak, jobb térismereteik miatt menőbbek matekból, a lányok pedig emocionálisabbak, hamarabb beszélnek, az olvasás és az írás is jobban megy nekik.

– Nem gondolom, hogy célszerű volna megszüntetni a gyerekek között megjelenő alapvető különbségeket. De azt igen, hogy tovább ne erősítsük ezeket, s ebből senkinek ne származzon hátránya élete során – összegez a szakember.