Grétsy László: Ádámcsutka

Érthető, hogy az első emberpár neve fémjelzi e napot, s a bibliai teremtéstörténet alapján az ősszülőkről ez irányítja a figyelmet, az emlékezetet a karácsony misztériuma felé. Én azonban ez alkalommal nem vallásbölcseleti fejtegetéssel igyekszem olvasóim kedvében járni, hanem – az Anyanyelvi őrjárat rovatcímhez igazodó módon – egy kis ideillő nyelvészeti magyarázattal. A nagyon is életszerű, földhöz tapadt kérdéspár ez: mi az ádámcsutka, és miért, illetve mióta nevezzük éppen így? Hogy mi, arra könnyű válaszolni: a férfiak nyakán jól látható, elöl kidudorodó pajzsporc, más néven gégefő.

Hogy az Ádám személynév szerepel benne, természetes, mivel ez a héber eredetű név már maga is azt jelenti: ’ember’, az Ószövetség története szerint pedig az első ember, akit Isten a föld porából a saját képére alkotott. Mindebből az is logikusan következik, hogy az Ádám név szimbolikusan minden férfira utal. Ezt szótáraink is igazolják, mert bár az Ádám, amely tulajdonnév, nem szerepel bennük, az ádámcsutka és az ádámkosztüm ellenben, mivel ezek már köznevek, megtalálhatók ott. Az utóbbi főleg ebben a ragos formában él: ádámkosztümben. Jelentése: ’meztelenül’, de férfiakra vonatkoztatva. A ruhátlan nő nem ádámkosztümben, hanem évakosztümben pompázik.

A válasz eddig könnyű volt, de az összetett szó második részében található csutka magyarázata már nem ilyen egyszerű. Az ádámcsutka forma ugyanis csak a XIX. század közepétől él nyelvünkben. Korábban az Ádám csutkája birtokos jelzős szerkezet volt használatos helyette. Ám még ez sem a legkorábbi alak, mivel a még régebbi, XVI. századi Ádám almája kifejezésnek a népnyelvi módosulata. Maga az Ádám almája forma pedig, amelyhez etimológiai szótáraink segítségével eljutottunk, a végső soron héber eredetű középkori latin pomum Adami magyarra fordított megfelelője. Tükörképeit megtaláljuk más nyelvekben is, például az angolban (Adam’s apple), a németben (Adamsapfel) vagy a franciában (pomme d’Adam). Az eredeti héber kifejezés alighanem arra a hagyományra utal, hogy az első ember torkán megakadt egy darab a párjától, Évától kapott tiltott gyümölcsből.

Az azonban, hogy a kifejezésben szereplő almából nálunk csutka lett, minden bizonnyal magyar nyelvi fejlemény. Az olykor erősen kiálló, szögletes pajzsporcra ugyanis a magyar népi szemlélet szerint, úgy látszik, a gömbölyű, sima felületű alma képénél találóbban, szemléletesebben utal az alma helyett csupán az alma csutkájának felidézése.