A fenyegető krach az égető kérdés - a görög eurónál is fontosabb

„Trojka! Nyugalom, és menjetek a fenébe!” –hirdette múlt vasárnap este a győztes Szirizát ünneplők egyik táblája Athénban. A trojka, azaz az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által diktált megszorításokba belefáradt görög választók az Alekszisz Ciprasz vezette Baloldali Radikális Párt 40 éves motoros vezérében, az új megegyezést és a társadalmi szerződés fontosságát hirdető baloldali politikusban vélték megtalálni a kiutat. Nyilván nemcsak Ciprasz fiatalos vagánysága és populizmusba hajló fésületlensége lehetett vonzó a görögök szemében, a voksok bezsebeléséhez hozzájárulhattak a megszorító politika végét jelentő választási ígéretek is. Ami a gazdasági szigort illeti, valóban érdemes elgondolkodni azok létjogosultságán. Az öt éve nélkülöző görögöknél az államadósság a valaha mért legmagasabb, a nemzeti össztermék 175 százalékát teszi ki, ezenkívül volt idő, amikor a fiatalok munkanélkülisége meghaladta a 60 százalékot, a jelentősen megvágott nyugdíjak és a majd’ 200 ezer kivándorló példája is jelzi, nem működött sikeresen a megszorításon alapuló gazdaságpolitika.

Hogy mi várhat a görögökre a fiskális szigoron túl? Ez egyelőre talány, szakértők szerint a kampányretorika enyhülésétől a görögök eurózónából való kiválásáig bármi megtörténhet.

A Sziriza programja ennek ellenére inkább sugallja az egyezség keresésének szándékát, mint a trojkával való végső leszámolás igényét. Az ígéretek alapján nem akarják kiléptetni az országot sem az unióból, sem az eurózónából, a hitelezőkkel újratárgyalnák (némi adósságelengedés reményében) a hitelszerződést, emelnék a minimálbért és az oktatásra szánt kiadásokat. Egyelőre úgy tűnik, a trojka is hajlandó lenne belemenni jelképes mértékű adósságkönnyítésbe, kérdés, hogy ez mennyire lesz elegendő az új görög politikai vezetésnek.

Szakértők szerint jelenleg mégsem az a legfőbb kérdés, hogy Athén az eurózónából való kilépés mellett dönt-e, sokkal lényegesebb, hogy csődbe megy-e Görögország vagy nem. A trojkától kapott 240 milliárd euró összértékű pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes. Az új kormányra viszont már márciusban egy 4,3 milliárd eurós törlesztés vár, amit nyáron egy újabb, 10 milliárdos tétel követ. Ha egyezség hiányában a hitelezők elzárják a pénzcsapot, a dél-európai állam becsődöl.

Az esetleges görög krach magával rántaná a hasonló gondokkal küzdő Spanyolországot és Olaszországot is. Olyan adu ez, amellyel az elkövetkező hetek tárgyalásain bizonyára képes lesz élni az új athéni kormány.