'Csodaszerek' vagy hagyományos kezelés? Kezünkben a döntés

– Mindenki retteg a ráktól…

– A rákbetegség sok ember fejében stigmának számít, s egyenlő a halállal. Holott a rák ma már a krónikus betegségek csoportjába tartozik, mivel hosszú távú túlélői is vannak, méghozzá jó életminőséggel. Daganat és daganat között óriási különbség lehet, a biológiai viselkedésük eltérő – magyarázza dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem docense, aki korábban az év onkológusa címet is megkapta. – Ha daganatellenes kezelésre van szükség, a döntést mindig egy onkoteam hozza meg. Ebben a csapatban több szakma képviselői kapnak helyet: radiológus, az adott szerv daganatos betegségeiben jártas sebész, klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos, patológus. Jó, ha a kórisme közlésének pillanatában jelen lehet olyan szakember is – például onkopszichiáter vagy -pszichológus –, aki segít feldolgozni a diagnózis tényét, hiszen mindig sokkot jelent, amikor valakivel közlik, hogy rosszindulatú daganatos betegsége van. Sajnos gyakran innen indul a kálvária, mivel mindenki segíteni akar: rokonok, barátok, fodrász, kozmetikus, szomszéd… Az ilyenkor elhangzó sikertörténetek nem szólnak arról, hogy milyen volt az adott daganat biológiai viselkedése.

– Az interneten keringő hírek szerint a kemoterápiával „mérgezik a lakosságot”. Ezért sok beteg hárítja el, mint ahogyan a sugárterápiát is.

– Lehet olyan eset, amikor nem kell, nem szabad kemoterápiát adni, de megeshet, hogy ez az egyetlen kezelési lehetőség. A kemoterápiának nyilván gátat szab, hogy a jó hatása mellett ott a rossz is. A megoldás mégsem az elutasítás, hanem hogy megtaláljuk az egyensúlyt a mellékhatások és a pozitív eredmény között. Az agresszív, azaz nagy osztódási képességű daganat ellen agresszív terápiát kell adni. Amíg a keringésben van a daganatsejt, addig létezik az esély, hogy ott elpusztulhat. Ha kilép a keringésből és megtelepszik a szervekben, a tüdőben, májban, a csontokban, az már nagyobb baj, mert kialakulhat az áttét. Előfordul, hogy műtét után is kemoterápiát javasolunk, mert a patológus szerint nagy a daganat terjedési képessége. Ilyen eset például, amikor a tüdőre terjedő áttét miatt fullad a beteg: ekkor az áttét méretét kell csökkentenünk, s ezzel az életminőség is javul. Viszont ha az emlőráknál hormonérzékeny a daganat, az endokrin terápia is elegendő lehet.

– Rengeteg hirdetés ajánl „átütő gyógyerejűnek” kikiáltott készítményt, „napok alatt ható” csodabogyót. Mi igaz ebből?

– A gyógyítás művészetét nem lehet az internetről megtanulni. Az én betegeim is érkeznek hozzám innenonnan kapott javallatokkal, mivel ez a terület is „elpiacosodott”. A természetes és hatásos gyulladáscsökkentő anyagoknak – mint például az aloe vera, kurkuma – persze nem vagyok ellene. Ha a daganatos góc körül kialakult gyulladást csökkentjük és az immunrendszert sikerül megtámogatnunk, az már valós eredmény. Ne legyen gennyes fog, begyulladt visszér, kikezeletlen homloküreg-gyulladás. Ha az immunrendszernek megvan a lehetősége, hogy csak a daganat ellen vesse be az erejét, akkor a harc sokkal hatékonyabb lehet. Napjaink új kezelési módja éppen ezért az immunonkológia, melynek lényege, hogy az immunsejteket serkenti.

– A súlyos beteg sokszor bármit kipróbál, csak használjon…

– A rákosok számára ajánlott céklakúrába is bele lehet halni. A cékla gumóján B12-t termelő baktériumok is lehetnek, nem árt erre ügyelni. Sokan szakajtónyi szert szednek össze a magukat gyógyítónak nevezőktől, s ezek hatása ütheti is egymást. A nagy dózisú C-vitamin is káros lehet egyes daganattípusoknál. Bölcs megoldás csak úgy születhet, ha az orvos nem érez nyomást, ha sem a termékforgalmazónak, sem a gyógyszercégnek nem akar megfelelni. Egyik betegemnek sem adhatom oda a kezem, mert akkor az én utamat járnák: ezt megszabja a világképem, a neveltetésem, az iskolázottságom, az elvárásom, ami pedig mindenkinél más. A döntést végül mindenki önmaga hozza meg, s a számára elfogadható úton támogatni kell. Ám ha a beteg az alternatív gyógyítóktól végül előrehaladott, áttétes állapotban kerül vissza az orvosához, az a legrosszabb megoldás.

– Szokás arról beszélni, hogy a rákból gyógyulás személyiségváltozást kíván.

– A mai teljesítményhajhász világ azt üzeni: csak akkor van értéked, ha teljesítesz. Uralkodik a teljesítménykényszer. Sokakat aztán a betegség ébreszt rá arra, hogy elsősorban saját maguknak kell megfelelniük. Ez megváltoztatja őket, például megtanulnak nemet mondani. Ráébrednek, hogy milyen fontos a család, a párkapcsolat, a barátság. Meglehet, a karrier nem ível majd annyira magasra, de érdemes megőrizni a kapcsolatokat, melyekre támaszkodni lehet, ha baj van. Való igaz, hogy a daganatos betegség a legnagyobb tanítómester.