Égő űrdicsőség

A 153 napnyi utazás után 2006 májusában bolygó körüli pályára állt szonda remekül teljesített. A tervezett 500 napos működést hatszorosan szárnyalta túl – küldetését a földiek ötször hosszabbították meg, legutóbb 2013 júniusában.

Amióta az űrszonda ráállt legközelebbi bolygószomszédunk körül kijelölt keringési pályájára, részletesen tanulmányozta a Vénuszt és légkörét. Szélsőséges pályán keringett a szerelem istennőjéről elnevezett planéta körül: a bolygó déli sarkától 66 ezer kilométerre távolodott el a legmesszebb, az északi sarkánál viszont 200 kilométerre is megközelítette.

A Venus Express hatalmas mennyiségű adatot szolgáltatott a bolygó sűrű és forró atmoszférájáról csakúgy, mint a felszínén végbemenő vulkanikus tevékenységről. Ennek fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk: az általunk Esthajnalcsillagnak, Vacsoracsillagnak nevezett bolygó nagyjából ugyanakkor és ugyanott alakult ki, mint a Föld, valószínűleg hasonló anyagokból.

Ráadásul a két bolygó méretei is hasonlóak: a Vénusz átmérője 95, tömege 80 százaléka a Földének. Persze akad különbség is: nincs rajta élet, a légköre szinte kizárólag szén-dioxidból áll, a légnyomás a földiének kilencvenszerese, a hőmérséklete pedig –220 és +420 Celsius-fok között ingadozik.

A kutatók szerint a Vénusz „működésének” megismerése sokban hozzájárulhat saját bolygónk jobb megértéséhez. 1961 óta mintegy 40 Vénusz-küldetést szerveztek az USA, a Szovjetunió, az EU, valamint legújabban Japán űrügynökségei.