Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Hogy pontosan mi okozta a felek közti konfliktust, nem tudni. Elég az, hogy egy vállalkozás vezetője a következő közleménnyel küldött el egy banki átutalást egy másik vállalkozásnak: „Te tanyasi k…a, megdolgoztál az alamizsnádért.”
Viszonylag könnyen azonosítható volt, hogy kit jelöl a sértő szókapcsolat, ami az illetőnek nyilván nem esett jól. Az ügyből büntetőeljárás lett, amely azzal végződött, hogy a pénzt küldő cég vezetőjét – aki a megjegyzést az átutaláshoz hozzáfűzte – elítélték becsületsértésért és próbára bocsátották – ami nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy nem szabnak ki rá büntetést, ha nem követ el újabb bűncselekményt.
Ez természetesen kevés volt az asszonynak, aki ezért személyiségi jogai megsértése miatt polgári pert indított a férfi ellen, és kártérítést követelt. A büntetőbíróság ítéletének birtokában az ügy előre lefutottnak tűnt, hiszen ha ott megállt a becsületsértés, akkor a polgári bíróság előtt valószínűtlen, hogy a már elítélt tettes ki tudna mosakodni.
Ő azonban meglepő taktikát választott: arra hivatkozott, hogy az asszony személyiségi jogát nem magánszemélyként sértette meg, hanem mint a cég vezető tisztviselője, ezért az asszonynak nem őt, hanem a céget kellett volna beperelnie.
Az asszony azzal érvelt, hogy az ügyvezető nyilvánvalóan túllépte a hatáskörét akkor, amikor a sértő közleményt hozzáfűzte az átutaláshoz, és ezért a tettéért magánszemélyként köteles helytállni. Mindezt elsősorban arra alapozta, hogy egy európai bírósági határozat szerint, ha a jogi személy képviselője a jogi személy tevékenységi körében eljárva magatartásával másvalaki személyhez fűződő jogát megsérti, a jogsértés objektív jogkövetkezményeiért mind a jogsértést ténylegesen elkövető természetes személy, mind a jogi személy felelősséggel tartozik.
Ezzel szemben a becsületsértő azzal érvelt, hogy a kártérítés nem a személyi jogsértés objektív jogkövetkezménye. A munkáltató vezető tisztségviselője által a cég tevékenységi körébe tartozó akcióval okozott kárért a munkáltató tartozik kártérítéssel.
Ezt az érvelést fogadta el végül a Kúria is, mondván: az átutalás a munkáltató tevékenységének része, ezért nem az ügyvezető tartozik kártérítéssel, hanem a cég, viszont mivel nem a cég ellen indult a per, így az a megsértett asszony vereségével zárult.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu