Jogi esetek: Csalafinta határidők

Rovatunkban, ahol általában magánszemélyek történeteit tárgyaljuk, kivételesen egy társaság ügyeibe avatjuk be olvasóinkat. Erre mindössze egy okunk van: az eset az eljárási határidőkről és az elévülésről szól, s ezek bármilyen jogi ügyben előjöhetnek.

Ország-világDr. Tanács Gábor2015. 01. 15. csütörtök2015. 01. 15.
Jogi esetek: Csalafinta határidők

Egy erdőbirtokossági társulat közgyűlése fontos döntést hozott, amivel az egyik tag – aki azonban nem volt jelen a közgyűlésen – nem értett egyet. Ő a jegyzőkönyv kézhezvétele után beadott valamiféle dokumentumot a bíróságra, amelyben azonban nem szerepelt, hogy a határozatok felülvizsgálatát kérné. Egy hónappal később már olyan keresetet nyújtott be, amelyben kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a határozatok jogszabálysértő voltát.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kimondta, hogy a felperes lekéste a keresetindítási határidőt. Ugyanis az erdőbirtokossági társulat tagja a jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti annak a bírósági felülvizsgálatát. A felperes október végén vette kézhez a jegyzőkönyvet, de csak decemberben adott be szabályos keresetet.

A másodfok visszaküldte az ügyet az elsőfokra, mert az elévülési határidő elmúlását a bíróság csak a felek kérelmére köteles figyelembe venni, s az erdőbirtokossági társulat erre nem hivatkozott. Tehát a másodfokú bíróság azt mondta, hogy az elsőfok kezdje újra az ügyet, és ezúttal vizsgálja meg érdemben a határozatokat.

Az újabb elsőfokú eljárásban az erdőbirtokossági társulat hivatkozott az elévülésre – amire a másodfok már felhívta a figyelmét –, így az ügy megint nem jutott tovább annál, hogy a felperes kereseti kérelme elkésett. Ezzel szemben a felperes azzal érvelt: ha ez így van, akkor a bíróságnak eleve el sem lett volna szabad kezdeni a pert, hanem hivatalból észlelni kellett volna, hogy elkésett a kereset.

Az ügy végül a Kúria elé került, amelynek azt kellett eldöntenie, hogy a felperes lekéste-e a keresetindítási határidőt vagy sem, továbbá követett-e el hibát a bíróság, amikor ezt nem vette észre. Megállapították, hogy a keresetindítási határidő elmulasztása elévülési jellegű jogintézmény, tehát az ellenérdekelt félnek hivatkoznia kell rá ahhoz, hogy a bíróság figyelembe vegye. Ezért nem hibázott az elsőfokú bíróság, amikor befogadta az ügyet. Ezzel együtt a felperes lekéste a perindítási határidőt, ezért a hosszas hercehurca ellenére elvesztette a pert.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek