Kitapintható írás

Sokáig dombornyomással készült könyvekből tanultak. Világszerte mégis leginkább a domború, letapogatható jelekből álló Braille-írás terjedt el, melyet ma az akadálymentesített helyeken is használnak.

Louis Braille (1809–1852) baleset miatt háromévesen vesztette el a szeme világát. Bőrműves apja műhelyében megszúrta magát egy ollóval, s fertőzés miatt mindkét szemére megvakult. Nagy esemény volt, hogy iskolába járhatott, majd a párizsi Vakok Intézetében lett a legfiatalabb diák. Akkoriban a vakok többsége ugyanis koldulásból tengődött. A 12 éves Braille ott találkozott az eredetileg a katonák számára kifejlesztett írással, hogy sötétben is képesek legyenek kommunikálni. A vak fiú rögtön rájött, hogy ez milyen hasznos eszköz: a társaival egymást közt ezzel leveleztek. Ezután a jelek egyszerűsítésére összpontosított, és 1824-re, azaz 15 éves korára már jól működő hatpontos rendszert alkotott.

Louis Braille később tanárként és orgonistaként ténykedett, a tapintható kottát is kidolgozta. Sok vak sorstársához hasonlóan őt is utolérte a tbc, ebben hunyt el viszonylag fiatalon. A máig nevét viselő írást, amely tanulási lehetőséget ad a vakoknak, a halála után két évvel vezették be hivatalosan.