Putyin már gyengül

A következő két év szlogenje Oroszországban a válság lesz – ezzel a nem túl bizakodóan hangzó kijelentéssel indította az új évet Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A birodalmi optimizmus persze kapott némi negédes mázt: a nehézségeken, ha minden jól megy, hamarabb is képesek lesznek túljutni. Ennek ellenére az év első hetében a rubel tovább értéktelenedett, az orosz jegybank már a devizatartalékait éli fel, a kormány pedig a Gazprombanktól vesz súlyos milliárdokért részvényeket, hogy legalább a bankszektor ne omoljon össze.

Bár Putyin elnök az Egyesült Államokat és az Európai Uniót tette felelőssé nemcsak Oroszország gazdasági bajaiért, szerinte az ukrajnai háború is a nyugati hatalmak számlájára írható – úgy véli, ők biztatták lázadásra a kijevi forradalom résztvevőit –, az olajár zuhanása pedig a szaúdiak műve. Ennek ellenére a BBC szerzője, Ben Judah szerint a háborút és a rubelválságot is el lehetett volna kerülni. A moszkvai vezetés ugyanis olyan alapokra helyezte a gazdasági fellendülést, amelyet nem tudtak befolyásolni: az olajárak emelkedésére. Beszédes adat az orosz gazdaság egy lábon állásáról: a költségvetés 50 százaléka az energiaexportból származik.

De nemcsak emiatt inog Putyin rendszere: az orosz munkavállalók fele a központi költségvetéstől függ. Ők a közalkalmazottak, nyugdíjasok és egyéb járulékosai az államnak, akiknek hűségét és bizalmát nem lesz miből finanszírozni az elkövetkező szűk esztendőkben.

Megszorításokkal és elbocsátásokkal igen nehéz a választók hazafias hevületén alapuló lojalitására szert tenni. Pedig most ez vár az oroszok többségére. A putyini évértékelő beszédből, valamint a hordónként 100 dolláros olajárral tervezett félresiklott 2015-ös költségvetésből erre lehet következtetni: lapzártánkkor a WTI hordónkénti ára már 50 dollár alá esett.