Szalmaszál a túléléshez - az ajándék pénz amilyen gyorsan jött, úgy el is ment

Mint kisgyerek a karácsonyi ajándéknak, úgy örült az év végén a 10 milliárdos kormányzati támogatás rá jutó részének 104 gyógyító intézmény. Az öröm azonban nem volt felhőtlen, mert az összeg korántsem akkora, mint amennyivel számoltak. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ennek körülbelül a háromszorosát, 25-30 milliárd forintot osztott szét az egészségügyi kormányzat év végi kasszasöprés címén, amit az intézmények rendre bekalkuláltak a költségvetésükbe.

Az idén az ajándék pénz amilyen gyorsan jött, úgy el is ment – működési költségekre, a várólisták csökkentésére, a kötelező jutalmak kifizetésére. Adósságkonszolidációra csupán a töredéke jutott. Csepp a tengerben, szalmaszál a túléléshez – mondja dr. Poller Imre, a PX Consulting egészségügyi szakértője.

Már tavaly tudni lehetett, hogy a kórházak adósságának eltüntetésére a 2015-ös költségvetésben 60 milliárd forintot különít el az egészségügyi kormányzat, ám dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint jelenleg még legalább ötven-száz milliárdos állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a mindennapos ellátás zavartalanul működjön. A műszereket és a különböző műtétekhez szükséges eszközöket szállító orvostechnikai cégek összesen 72 milliárd forintjuk kifizetésére várnak. Akad olyan kórház, amelyik 400 napja nem rendezte a számláit, emiatt a beszállítók közül sokan a csőd szélére kerültek.

A gyógyszer-nagykereskedők zöme pedig már most is csak úgy teljesít, ha a kórház előre fizet. A tarthatatlan helyzet miatt életmentő műtétek kerülhetnek veszélybe. Mindennapos gyakorlat, hogy a beteg magával viszi a kórházba az ellátásához szükséges gyógyszereket, kötszert, sőt Poller Imre tud olyan osztályról is, ahol a havi kötszer költséget az orvosok dobják össze. Ha elvárható módon mindezt a kórház adná, az is a kiadásait, a tartozását növelné. Tehát az adósságnak ez a hányada valójában a betegekre hárul.

Az elvégzett szolgáltatások után járó összeg mintegy két hónapos csúszással érkezik meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a kórházakhoz. Ha egy intézménynek a kéthavi bevételénél kevesebb lenne a tartozása, rendezni tudná azt. Mára azonban a kórházak jelentős részének ennél nagyobb a hiánya, ezért csak úgy maradhatnak működőképesek, ha maguk előtt görgetik az adósságaikat – magyarázza a patthelyzetet a szakértő. Az egészségügyben működnek olyan szakterületek, osztályok, amelyek szép nyereséget hoznak.

Gazdaságosan lehet üzemeltetni például a kardiológiát, az ortopédtraumatológiát, a sugárterápiát, a klinikai onkológiát. Más szakmák azonban – mint a sebészet, a belgyógyászat vagy a nőgyógyászati osztály – csak viszik a pénzt. Egy kisműtét orvosi és eszközköltsége messze nagyobb, mint amennyit az OEP megtérít érte a kórháznak. A gazdaságosan működtethető osztályok nyeresége pedig kevés ahhoz, hogy egy egész intézményt fenntartson.

Tavaszra a kormány az egészségügyi struktúra átalakítását tervezi: intézményeket szüntetnek meg vagy vonnak össze, feladatokat csoportosítanak át. Szakdolgozók ezrei válhatnak majd feleslegessé, de számos műszaki és adminisztratív dolgozó, sőt orvos is eltűnhet abból a rendszerből, ami már eddig is orvos- és nővérhiánnyal küzdött. A kiszivárogtatott átszervezés és a létszámleépítés átmenetileg persze garantálhatja, hogy a rendszerben maradó dolgozók több pénzhez jussanak – véli dr. Poller Imre. Ígéretek szerint kórházakat biztosan nem zárnak be, de a gazdaságos működés érdekében egyes intézményekben csökkentik a jelenleg veszteséges szolgáltatások számát.