Tiltakozás a földadó ellen

A hajdúsági városkában sokaknak a föld a boldogulás egyetlen útja. A nemzeti zászlókkal és transzparensekkel felszerelt munkagépekkel utakra vonuló gazdálkodók attól tartanak, hogy „a földadó az első lépés a föld elvesztéséhez”, hiszen amelyik gazda nem tudja kifizetni az adót, annak jelzálog kerülhet a földjére. Arra az indoklásra, miszerint a gazdák európai uniós támogatást kapnak a földterületért, azt mondják: az az árbevétel kompenzálására szolgál, a települési adó pedig a helyi gazdákat hozza hátrányos helyzetbe a szomszédos falvak gazdáival szemben.

Nehezményezték, hogy az önkormányzat az adót elsősorban a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére kívánja fordítani. Mint mondták, helyi polgárként egyetértenek a belterületi útfejlesztéssel, ahhoz szívesen hozzá is járulnak, de erősen kifogásolják, hogy a külterületekre, ahonnan ezt a pénzt beszedik, alig jut a fejlesztésből.

A tiltakozás ennek ellenére vegyes fogadtatásra talált. Az ellentábor szerint ugyanis a gazdák hatalmas méretű mezőgazdasági gépei teszik tönkre az utakat, ezért a felújítás költségeihez nekik is hozzá kell járulniuk. A város vezetői is úgy érvelnek, hogy miután útfejlesztésre már nem lehet uniós forrásokra pályázni, az önkormányzatnak élnie kellett a települési adó kivetésének lehetőségével. A számításaik szerint évente befolyó 45 millió forintból megkezdhetik mintegy tíz kilométernyi belterületi út korszerűsítését, de jut a forrásból a dűlőutak rendbetételére is. A polgármester tájékoztatása szerint a gazdákkal folytatott korábbi tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy ők jelzik majd, az adott időszakban melyik dűlőút felújítására lenne szükség.