A magyar húságazat és a világ hústermelése - Mi dübörgünk így?

A Központi Statisztikai Hivatal a minap tette közzé a hazai állatállomány tavalyi adatait. A szarvasmarhák száma tavaly decemberben az egy évvel korábbi 782 ezerről 802 ezerre nőtt – ezen belül a tehénállomány 345 ezerről 359 ezerre emelkedett –, tíz év alatt több mint 100 ezres a bővülés. A sertésállomány 3 millió 136 ezerre duzzadt – ami 131 ezres növekmény egy év alatt –, ebből az anyakocák száma 200 ezer, a tavalyit 5%-kal múlja felül. A takarmányárak mellett a sertés áfájának 5%-ra csökkentése is növelte a tartási kedvet. A juhászok helyzete viszont nehezedett az elmúlt évben, a juhállomány tovább csökkent: decemberben 1,2 millió volt a létszámuk, ebből 855 ezer az anyajuh – mindkét érték 2%-kal marad el a 2013-as adatoktól.

Összességében kedvező a kép a baromfiágazatban. A tyúkok száma 30-ról 31 millióra nőtt – igaz, a tojóállomány csökkent, decemberben 12 millióra. (Az orosz embargó egyik negatív hatása az Európai Unió hatalmas tojásfeleslege.) Óriási csökkenésen ment keresztül a hazai lúdállomány: a tavalyelőtti 1,6 millióból tavaly decemberre csupán 1 milliót tartottak meg a tenyésztők.

A kacsák száma 1%-kal (4,3 millió), a pulykáé 9%-kal (2,8 millió) lett több egy év alatt. Az előzetes számok alapján a magyar mezőgazdaság kibocsátásából 35%-ra emelkedett az állattenyésztés súlya.

Tavaly a világ hústermelése az előzetes becslések szerint megközelítette a 300 millió tonnát, ami hatalmas növekedést jelent. Az életszínvonal általános emelkedése a húsfogyasztás megugrásával járt az ázsiai kontinensen is. A földrész nem csupán a fogyasztásban, a termelésben is az élre tört. Hogy az állattenyésztés ipari méreteit érzékeltessük, elég csupán 50 évet visszalapoznunk: az idő tájt az ágazat negyedennyi húst állított elő. Egyébként a környezetvédők mind gyakrabban hívják fel a figyelmet a szarvasmarha-tenyésztéssel járó metánkibocsátás veszélyeire: egy-egy jámbor kérődző naponta akár 200-300 liter metánt bocsáthat ki. Megdöbbentő, de a „szarvasmarhaipar” emissziója az autókéval is összevethető! (Új-Zéland károsanyag-kibocsátásának 43%-áért a juhászat és a marhatenyésztés a felelős.)

A szarvasmarha mindemellett a „hatékonyságát” tekintve sem áll túl jól a más állatokkal való összevetésben. Míg 1 kg marhahúshoz 7 kg szálastakarmányra van szükség, addig ugyanennyi sertéshús 3, baromfihús átlagosan 2 kg takarmányból állítható elő. Érthető, hogy a sertés- és a baromfihús árelőnye miért járt a népszerűségük emelkedésével.

Jelenleg a világ éves sertéshústermelése több mint 110 millió tonna – ennek felét Kína állítja elő, az EU 20% körüli piaci részesedéssel rendelkezik –, s csupán hajszálnyival marad el ettől a baromfihús-termelés. Iparági szakértők szerint akár már az idén bekövetkezhet a trónfosztás.

Szerzőnk, Veseta Nándor  a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]