A talajok mésztartalmáról - Üzenjük

Bánó Vince, Hatvan. A talajok mésztartalmát jelzik az ott termő növények, de egyszerű módszerrel is meghatározható. Ehhez a kert több részéről vett, száraz és porrá tört talajmintára néhány csepp tömény ecetet vagy sósavat cseppentenek. Ha a reakció halk és lassú, akkor gyengén meszes a talaj, ha a talaj szinte forr, erősen pezseg, akkor a mésztartalom magas, azaz 20% feletti.

A két véglet közötti állapotról a pezsgés erőssége, illetve lakmuszpapírral történő meghatározása adhat tájékoztatást.

Az 5–10% mésztartalmú, gyengén meszes és 10–15% közötti, közepesen meszes talajok meszezése mindenképpen ajánlott, hiszen a megfelelő mésztartalom a növények fejlődésére és a humuszképződésre nézve is meghatározó. A kötött talajok nagyobb adagú mésztrágyával, míg a lazábbak kevesebbel javíthatók.

A talaj meszezése történhet négyzetméterenként 2–4 kg égetett mésszel, 3–5 kg szénsavas mésszel, illetve kedvezőbb a magas mész- és szervesanyag- tartalmú Vázsonyi alginittal, amely egyben a talajok szerves- és mikroelem-tartalmát is javítja.

Alacsony és közepes mésztartalmú talajoknál a komposzt rétegenkénti meszezése is javasolt, mert a mész a szerves anyagok lebomlását gyorsítja, segíti a szemcsés humuszkolloidok kialakulását, és a gyengén savanyú komposztok kémhatását a kedvezőbb, semleges tartomány felé mozdítja. Ezzel is lassíthatják a talaj tovább savanyodását.

Mészigényes növény a cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack, mandula, valamint a káposztafélék, sárgarépa, bab, lucerna – így ahol ezek jól teremnek, ott külön mésztrágyázás nem szükséges.