Bűnről bűnre: Meglopott ünnepeink

Csakugyan országos szégyen, hogy halottak napján az emlékezők és a virágárusok után a rendőrök vannak a legtöbben a sírkertek környékén – gyakran hasztalan figyelmeztetve a gyászolókat, hogy amíg az emlékezéssel foglalatoskodnak, az erre szakosodott tolvajok megrabolhatják az áhítat pillanatait. A bűncselekményeknek vannak fokozatai – ez a fajta közülük az egyik legaljasabb. Hogy van-e még lejjebb? Sajnos igen: egy kisvárdai történetet képtelen vagyok elfelejteni, pedig nem tegnap történt.

Ország-világPalágyi Béla2015. 02. 12. csütörtök2015. 02. 12.
Bűnről bűnre: Meglopott ünnepeink

Esküvőt tartottak a város egyik iskolájában, a napközis konyha üstjeibe sok szárnyas került, de rotyogott bennük birkapörkölt is, s nem maradt el a rétes sem. Az egyik tanteremben gyűjtötték a nászajándékokat, az új élet kezdetét megkönnyítő eszközöket, a rokoni szeretet tárgyi bizonyítékait. Amikor a vendégek szállingózni kezdtek hazafelé és az ifjú pár türelmetlenül indult számba venni a valóságos kis vagyont, a tanterem nyitott ajtaja mögött csupán a nászajándékok hűlt helyét találták. Amíg sírt a hegedű, brummogott a bőgő, egy tolvajbanda mindent „meglovasított”. Rég volt, mondhatnánk, ma már ilyen dolgok nem történnek…

De bizony, hogy történnek! Egy középkorú hölgy feltűnően sokat böngészte a házasságkötések időpontjait az anyakönyvvezető hivatala előtt, aztán amikor a számára megfelelőnek látszó pár érkezett, elvegyült a rokonok népes tömegében. Vigyázott rá, hogy eleganciájával ne lógjon ki az ünneplő sokaságból, mosolygott erre, mosolygott arra, a fiú rokonsága azt hitte, bizonyára a lány vendége lehet, s fordítva. Hanem aztán eljött az ő ideje: midőn az áhítat a tetőpontra hágott, az egyik szék karfájáról leakasztott egy táskát, és elegánsan kisétált vele. Pénztárca, bankkártya és más értékek lapultak a divatos retikülben. Amikor a tolvajlás kiderült, a vendégek átvették az irányítást az anyakönyvvezetőtől. Összehívták valamennyi vendéget, aztán levetítették a ceremóniáról készített videókat, telefonfelvételeket, s beazonosították, hogy ki kicsoda. Végül eljutottak az ismeretlen kakukktojáshoz, akit senki emberfia
nem hívott meg az esküvőre. Ekkor eljött a zsaruk ideje: nem telt el túl sok idő, máris elkapták a hívatlan vendéget – szerencsére a lopott holmival együtt.

Én pedig olyan esküvőt képzelek el, ahol egy detektív vőfélynek maszkírozza magát, biztonsági ember játssza az örömapát, a jegygyűrűt külön kis páncélkazettából veszik elő közvetlenül a boldogító igen kimondása előtt. És akkor hol vannak még a nászajándékok...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek