Legtöbben a kukába szórják. Holott aranyat ér!

A minap séta közben egy félig kiégett oldalú kukán akadt meg a szemem: no, ennek a gazdája még bizonyára forrón szórta bele a kályhából kiszedett hamut. Holott annak sokkalta jobb és több helye lenne – arról nem is beszélve, hogy a szemetesekkel sem szúrunk ki. A fahamut az ember az utóbbi időkig felhasználta, nézzük hát, mire is jó a fa elégetésekor keletkező, erősen lúgos kémhatású elegy.

A legegyszerűbb felhasználása, ha a tél folyamán folyamatosan és vékonyan zöldséges-virágos kertünk földjére szórjuk. A csapadék az alkotóelemek többségét a felszíni rétegbe mossa, javítja ezzel a talajunkat. Ráadásul kálium- és foszfor-, valamint nyomelemtartalma miatt kiváló tápanyagpótló.

Az ország legnagyobb területén a talajok savasak, s ha sok műtrágyát használunk, magunk okozzuk talajaink elsavasodását. Így a hamu nem túl vastag szétszórásával semleges irányba tudjuk elnyomni kertünk földjének kémhatását.

Régen a falvakban a fahamut jégmentesítésre használták, magyarul a járdákat, a beállókat szórták fel vele, ugyanis a hamu sok sófélét tartalmaz, azok pedig jóval nulla fok alatt fagynak meg. Régen a háztartások szinte mindent maguk állítottak elő, így klasszikus háziszappant is készítette zsiradékból és oldott hamuból – vagyis lúgból –, de az oldatát használták mosásra is 1:4 arányban.

A hamu erős lúgossága miatt általános tisztítószer is. Így a konyhában tárolt, idővel bezsírosodó használati és díszedényeinket, polcainkat, a szekrények tetejét, de a bográcsokat, grillező fémtárgyakat és tárcsákat is könnyen tisztíthatjuk vízben oldott hamuval. E tulajdonsága miatt a nyílt terekben használt fatárgyakat – kerítést, kerti asztalt stb. – is átsúrolhatjuk 1:3-hoz hígításban, amitől a farészek szürkülése megszűnik, antikolt hatású árnyalatot kapnak.

Tartósításra is használták a fahamut: verembe terítették el, ebbe tették a zöldséget és gyümölcsöt, majd megint fahamuval terítették be, s az egészet lefedték deszkákkal, hogy a fagy ne érje. A hamu nem engedi elszaporodni a gyümölcsöket rothasztó gombákat, baktériumokat. Ez működik egyébként a dinnyénél is – régen klasszikusnak számított a bemeszelése, ami ugyanígy a lúgos réteggel kezelést jelenti. Sokan ma is alkalmazzák kolbászok, szalámik, szajmókák tartósításához: a már félig beérett terméket száraz hamuval vastagon átdörzsölik, s így tárolják tovább. Bevált fogás, hogy a kályhában hagyott hamuba fektetve helyezik el a kolbászokat.

Egyfajta rovarriasztó hatása is ismert: molyok, zsizsikek ellen használták például a babnál, borsónál, lencsénél. Ezeket egyszerűen beszórták fahamuval, majd a felhasználás előtt jól leöblítették – állítólag a ruhamolyok ellen is hatásos módszer. Lúgossága miatt kiváló csigariasztó és -ölő szer, a tavaszi csigatámadásoknál az ágyások széleit, a növények sorközét érdemes felszórni vele: amikor a csiga érintkezik a hamuval, rövid időn belül elpusztul. Régebben az oldatát permetszerként is használták a tetvek, pajzstetvek ellen.

A komposztba viszont télen ne rakjuk, mert lúgos réteget képezve nem tesz jót a komposztálást végző szervezeteknek. Célszerűbb ezért a komposzt kitermelése után azzal összekeverni.