Sok kakaó, nagy foci?

Nem csupán a csokoládégyártók vannak kitéve a két ország termelésének, a függés kölcsönös. Habár Elefántcsontpart jelenleg Nyugat-Afrika leggazdagabb országa, gazdasági teljesítményére még mindig a kakaó világpiaci ára gyakorolja a legnagyobb befolyást. Ugyanis ez a termény adja exportbevételeinek egyharmadát, a lakosság fele a mezőgazdaságban dolgozik.

Ghána esetében hasonlóak az arányok, de a kilátások mégis rosszabbak. Az ország évtizedeken át volt a világ legjelentősebb kakaótermesztője, mígnem a környezeti feltételek romlása, a talaj kimerülése, a gyakran jelentkező fertőzések miatt jelenleg már csak a második helyen áll (Elefántcsontpart a világ termelésének hozzávetőleg egyharmadát, Ghána pedig egynegyedét adja). A termesztés körülményeinek romlása egész Afrikára jellemző: a globális felmelegedés következtében a kakaótermő területeken egyre hosszabb a szárazság, miközben a növény a fejlődése minden szakaszában – különösképpen a virágzás idején – igényli az egyenletes csapadékot. A gondokat a nagy csokoládétermelő vállalatok dél-amerikai ültetvények telepítésével igyekeznek orvosolni.

A hosszú termőre fordulási idő és a magas élőmunka-igény melletti viszonylag alacsony megtérülés miatt a helyi gazdák számára ez mégsem tűnik az évszázad üzletének.

A termelési kedv erősödéséhez elengedhetetlen a növény tőzsdei árának tartós emelkedése. A kínálati oldal feszültségei mellett a keresletre nem lehet panasz: főként az ázsiai kakaófogyasztás dinamikusan növekvő trendje segítheti az árak emelkedését. Míg a fekete földrészen az egy főre jutó éves kakaófogyasztás a 20 dekát sem éri el, addig Európában fejenként 2,2, Amerikában csaknem 1,5 kilogramm kakaót esznek meg évente.

Habár a televízió nem mutatta, bátran állíthatjuk, hogy a kakaó tőzsdei árának alakulása a kupadöntőhöz hasonló izgalmakat tartogatott az elmúlt hónapokban.

A minden korábbi várakozást felülmúló kereslet és a kínálat bizonytalansága tavaly nyáron négyéves csúcsra drágította a kakaót. Számos újságcikk már az eljövendő kakaóhiány rémképét vetítette elénk, a feldolgozók pedig az áremelkedés negatív hatását semlegesítő intézkedéseken törték a fejüket – ezek némelyike a minőség, más része a mennyiség csökkenésével járt volna. Az időjárás ezúttal a csoki szerelmeseinek segítségére sietett: a vártnál jobb termelési adatoknak köszönhetően a nyár végére csaknem 10%-ot süllyedt a termény tőzsdei ára. Ám korai volt felsóhajtani, mert az Ebola-járvány miatti aggodalom ismét felhívta a befektetők figyelmét a kakaótermelés bizonytalanságaira.

Az árfolyam újra a magasban, a feldolgozók ismét pácban – több csokoládégyártó is módosított korábbi receptjein: csökkentett kakaótartalom a csokoládéban, a kakaóvaj pálmaolajjal történő helyettesítése, a csokiszeletek kisebb mérete volt a válasz. Persze nem mindenki kötött kompromisszumot, a jó minőségű csokoládé továbbra is megmaradt a boltok polcain – kevésbé elérhető áron.

Az Ebola-félelmek elmúltával az árak újból zuhanni kezdtek, amire ráerősített a negyedik negyedévnek a korábbi időszakokhoz képest kiábrándító kereslete. A feldolgozók a magas árak miatt lényegesen kevesebb kakaót vásároltak, s ahol lehetett, ott a korábbi készleteket használták fel. Az új áru a termelők nyakán ragadt, nekik pedig pénzre van szükségük. A mostani árakon a gyártók igyekeznek feltölteni a készleteiket, hiszen a következő negyedév keresleti statisztikái újfent rávilágíthatnak a kakaópiac érzékenységére.

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]