Vénusz halálos csapdája

Egykor az európai botanikus kertek féltve őrzött kincsei voltak, napjainkban már szobanövényként tartják a különlegességek kedvelői a rovarfogó növényeket. Az élővilág igazi különcei: nem elég nekik a földből felvett és asszimilált táplálék (mint a többi rendes növénynek), hanem időnként rovarokból rendeznek lukulluszi lakomát.

Ország-világValló László2015. 02. 02. hétfő2015. 02. 02.

Kép: The two thorns that give N. bicalcarata its name are unique to this species and bear some of the largest nectaries in the plant kingdom. The purpose of these structures has long been debated among botanists. Frederick William Burbidge suggested that they might serve to deter arboreal mammals such as tarsiers, lorises and monkeys from stealing the contents of the pitchers. In an article published in 1982, Cliff Dodd speculated on the function of the thorns, but did not believe they play a role in prey capture. Charles Clarke observed that monkeys and tarsiers rip the pitchers open at the sides in order to feed from them, rather than reaching in through the pitcher mouth. However, he found that the mammals attacked the pitchers of N. bicalcarata less frequently than those of other species, such as N. rafflesiana. Clarke's observations suggest that the spines likely serve to lure insects into a precarious position over the pitcher mouth, where they may lose their footing and fall into the pitcher fluid, eventually drowning. A similar trapping method is employed by the Sumatran endemic N. lingulata, which has a single filiform appendage positioned over the pitcher mouth. However, in that species the appendage is a structure of the lid and not the peristome. Together with N. ampullaria and N. ventricosa, N. bicalcarata is unusual in that the glandular region of the pitcher extends almost to the peristome, such that there is little or no conductive waxy zone. The waxy zone functions by causing prey to slip and fall into the digestive fluid. A 2004 study found that the peristome of N. bicalcarata plays a very important role in prey capture. When it is dry, the peristome is very ineffective in catching insect prey, but when wetted, the capture rate increases more than three-fold., Image: 106617006, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy, Fotó: Profimedia

Pitcher plant, Nepenthes bicalcarata (upper pitcher) Mulu National Park, Sarawak, Borneo, East Malay
The two thorns that give N. bicalcarata its name are unique to this species and bear some of the largest nectaries in the plant kingdom. The purpose of these structures has long been debated among botanists. Frederick William Burbidge suggested that they might serve to deter arboreal mammals such as tarsiers, lorises and monkeys from stealing the contents of the pitchers. In an article published in 1982, Cliff Dodd speculated on the function of the thorns, but did not believe they play a role in prey capture. Charles Clarke observed that monkeys and tarsiers rip the pitchers open at the sides in order to feed from them, rather than reaching in through the pitcher mouth. However, he found that the mammals attacked the pitchers of N. bicalcarata less frequently than those of other species, such as N. rafflesiana. Clarke's observations suggest that the spines likely serve to lure insects into a precarious position over the pitcher mouth, where they may lose their footing and fall into the pitcher fluid, eventually drowning. A similar trapping method is employed by the Sumatran endemic N. lingulata, which has a single filiform appendage positioned over the pitcher mouth. However, in that species the appendage is a structure of the lid and not the peristome. Together with N. ampullaria and N. ventricosa, N. bicalcarata is unusual in that the glandular region of the pitcher extends almost to the peristome, such that there is little or no conductive waxy zone. The waxy zone functions by causing prey to slip and fall into the digestive fluid. A 2004 study found that the peristome of N. bicalcarata plays a very important role in prey capture. When it is dry, the peristome is very ineffective in catching insect prey, but when wetted, the capture rate increases more than three-fold., Image: 106617006, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy
Fotó: Profimedia

Minthogy azonban rovart fogni nem is olyan egyszerű, különféle trükkös eszközökkel élnek. A rovarfogó növények mintegy ötszáz fajt számláló sokadalma háromféle módon szerzi meg rovarzsákmányát.

A legnépesebb az üregcsapdások köre (ide tartoznak a kancsókák), melyek kisebb-nagyobb kancsókat növesztenek. Ezek igen élénk színűek, szabályos fedelük van, olykor még taréj is díszíti őket, a belsejükben pedig illatos folyadék termelődik.

Minden együtt van tehát a szegény rovar megtévesztéséhez: a boldogtalan azt hiszi, hogy valamilyen különleges, illatos virágkehelybe tévedt, s csak akkor ocsúdik fel, amikor a messziről illatozó folyadékba pottyanva az marni kezdi. De akkor már késő: a folyadék elemészti, „fehérjepástétom” lesz belőle, ami aztán beépül a növény szervezetébe. A trópusokon élő kancsókák egyes fajai akkora kancsókat növesztenek, amelyekben több liter emésztőfolyadék is termelődik, így a növény kisebb emlősök, hüllők és madarak megemésztésére is képes.

A csapócsapdás rovarfogók levélcsapdája két félből áll, felületükön érzékelő szőrök sorakoznak, ezek révén észlelik a rájuk került rovart. Ilyen például a Vénusz légycsapója, amelyik a legnagyobb számban tartott rovarfogó szobanövény.

A csapda működése példásan gazdaságos: ha porszem, szennyezőanyag, apró rovar érinti az érzékelő szőröket, a két levélfél nem csukódik össze. De ha termetesebb rovar kerül oda, az összecsukódó levélfelek közé szorul és elemésztődik.

A harmadik rovarfogó trükknek a harmatfüvek és a rencefélék (köztük az ismertebb hízókák) a birtokosai. Eszközük a ragadós csapda, ami valójában rovarfogó levél, rajta kétféle miriggyel. A nyeles mirigyek ragadós nedvet termelnek, amibe a rovar beleragad – a nyél nélküliek pedig emésztőnedvet, ami által a zsákmány elemésztődik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek