A Buda-Cash botrány kapcsán: Kockázatos biztonságérzet

Amikor egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál számlát nyitunk, többféle kockázatnak tesszük ki magunkat. Ezek közül az egyik a mi felelősségi körünkbe tartozik: miféle befektetésben fialtassuk a pénzünket? Mielőtt nyugodtan hátradőlnénk, alaposan vegyük szemügyre kiválasztott partnerünk háza táját. Vajon a felelősségi körén belül mindent megtett, hogy a pénzünk biztonságban legyen?

Kérdezzük meg, milyen kereskedési rendszert használ, hol vezeti a számláit. Az ügyfelek megbízásait közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül hajtja-e végre? A külföldi tőzsdei vagy devizaügyletekhez a partnerénél egyedi ügyfélszámlákat nyit, vagy a saját számlája segítségével bonyolítja-e le a megbízást? A legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy a szolgáltatónk olyan banknál vezeti a számláját, ahol nincs minden rendben. Az esetleges bankcsőd pedig a szolgáltatónkat is nehéz helyzetbe hozhatja.

Mesélhetnénk hatalmas bukásokról, akár a néhány évvel ezelőtt elhíresült Lehman-csődről, ahol százmilliárdok ragadtak be, vagy vehetünk történelmi példát, mint a Knickerbocker Trust esetét, amely végül az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) létrejöttéhez vezetett. Sajnos nem kell sem időben, sem térben messzire mennünk, néhány hónappal ezelőtt egy hazai biztosító tanulta meg a leckét: a befektetőknek pár százmillió forintjába került a hibás döntés.

A másik rossz hazai gyakorlat, amikor a brókercég egyetlen közös számlán tartja nyilván az ügyfelei befektetési eszközeit. Ebben az esetben a külföldi partner ezt a számlát úgy kezeli, mintha egyetlen ügyfélé lenne, s ha úgy alakul, hogy a számlán lévő egyes spekulatív ügyletek pótlólagos letétet, esetleg a befektetések egy részének zárását teszik szükségessé, akkor a számlán lévő többi eszközből elégíti ki a letéti igényeit.

A hírek szerint hasonló történt a Buda-Cash esetében is: a svájci frank januári erősödése sok milliárd forintos veszteséget jelentett a brókerház egyes ügyfeleinek, akik számos esetben hatalmas tartozást halmoztak fel a brókercéggel szemben.

A külföldi szolgáltató azonban nem várta meg, míg hazai partnerének fizetnek az ügyfelei – hiszen a többi partnerére is tekintettel kellett lennie –, hanem az ott lévő egyéb pénzekből rendezte a számlát. Bizony, előfordulhatott olyan eset, amikor vétlen ügyfelek értékpapírjai kerültek eladásra más ügyfelek svájci frankos veszteségei miatt.

E kockázatok mellett előfordulhatnak a nyilvántartási rendszer – sokszor nem éppen jóhiszemű – hibáiból fakadó veszélyek is. Egy évtizede nagy port vert a „Kulcsár-ügy”, amikor az egyik hazai nagybank rendszerének (nyilvántartás és ellenőrzés) hiányosságait kihasználva, a társaság egyik brókere meghamisított igazolásokkal vezette félre az ügyfeleket.

A hamis igazolások és kimutatások vádja a Buda-Cash kapcsán szintén felmerült, az ügyben jelenleg az MNB mellett már a rendőrség is megkezdte a nyomozást.

A brókercég károsultjainak a hazai szabályozás a Befektető Védelmi Alapon keresztül nyújt majd némi vigaszt a felszámolás kimondását követően, ami ügyfelenként egymillió forintig 100%, afölött pedig maximum 20 ezer euróig 90%-os (kb. ötmillió forintos) kárpótlást jelent. Azok a befektetők, akik ennél nagyobb összeggel ragadtak be, búcsút inthetnek a többi pénznek.

www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]