Az orvosok szerint vészhelyzet, a betegek nem látják, mennyire - Forintcseppek a tengerben

A várólisták azért alakulnak ki, mert az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) a sürgős beavatkozást nem igénylő, halasztható műtétekből csak meghatározott számú ellátást fizet ki a kórházaknak. Ez nem magyar sajátosság, de ahogyan idehaza kezeljük e kérdést, az bizony „hungarikum” – mondja dr. Poller Imre, a PxConsulting egészségügyi tanácsadó cég szakértője. Máshol is megesik, hogy az egyes műtétekre várakozók száma az ott elfogadott kritikus határ fölé emelkedik – mint ahogyan pár éve Angliában történt, amikor a csípőprotézis beültetését igénylők száma hirtelen megsokasodott. A britek ekkor spanyol és német kórházaktól rendelték meg a műtéteket – megtehették…

Nálunk sokszor az életmentő vizsgálatokig sem jutnak el a betegek. Nemrég egy Csongrád megyei háziorvos drámai beszámolójából értesülhettünk arról, hogy miután kitapintott egy csomót idős nő betege mellében, annak hónapokig kellett várnia a mammográfiai vizsgálatra. Eközben semmilyen ellátást nem kapott, s a daganata elfekélyesedett. Az orvosnak tehetetlenül kellett végignéznie, ahogy meghal a páciense. A magánorvosi ellátásban persze akár napokon belül is elkészülnek a diagnosztikai eredmények.

Akinek azonban nincs pénze a vizsgálatok felgyorsítására, annak a három hónap várakozás felérhet a halálos ítélettel. Nehezíti a várólisták felszámolását, hogy nem pontosak. Számos olyan beteget találnak rajtuk az OEP munkatársai, akiket már megműtöttek, vagy esetleg csak felmerült, hogy egyszer majd szükségessé válhat számukra a beavatkozás. Poller Imre úgy véli, hogy e listák léte a korrupció melegágya. A legendák szerint egy protézisműtét esetében 150-200 ezer forintért megkerülhető a sor…

Az egészségügyet szorongató pénzhiány eddig már olyan károkat okozott, amelyeket csupán pénzzel lehetetlen orvosolni – állítja a szakértő. Orvosból, szakápolóból, műtősnőből komoly a hiány, s közülük épp azok mennek külföldre dolgozni, akik a legfrissebb, legkorszerűbb tudás birtokosai. A budapesti Honvéd kórházban például fél éve hét szakápoló állt fel a kardiológiai osztályon, négy kórtermet emiatt be kellett zárni, öt orvost áthelyezni.

A betegek még mindig nem érzékelik eléggé, hogy mennyire súlyos a helyzet, több mint a felük biztonságban érzi magát a kórházban. A gyógyítók viszont már kongatják a vészharangot – derült ki egy friss felmérésből. Az orvosok és a nővérek a vállukon viszik az egészségügyet, erejüket megfeszítve, kétszer-háromszor annyit dolgoznak, mint amennyit szabadna. El kell dönteniük, meddig adják még a nevüket a működőképesség látszatához – figyelmeztet dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

Az egyenlőtlenül fejlesztett kórházakban hihetetlenül nagy különbségek lehetnek az egyes esetek ellátása között – teszi hozzá dr. Poller Imre. Régen a beteg a pénze vagy a kapcsolatai révén még egyengethette a gyógyulása útját, de ma már ez kevés. Kell hozzá jó adag szerencse is.