Bajok a nyári és a késői almával - mit üzen a szakértő?

Víg Lászlóné, Isaszeg. Olvasónk nyári almája a fán éréskor megrohadt, a késői almáján pedig ősszel penésszerű bevonat képződött, s ha ezt nem mosták le, a gyümölcs keserűvé és élvezhetetlenné vált. A küldött minta és a leírás alapján az előbbi a monília, míg az utóbbi a koromfoltos betegség néven több gomba fertőzésére utaló tünet. Mindkettő kórokozója a hűvös, csapadékos tavasszal hosszan fertőz. Ezért a tél végi lemosó permetezést követően állományi permetezés is ajánlott. Hatékony megelőző védekezés, ha a fákon maradt gyümölcsmúmiákat és a fertőzötten lehullott lombot megsemmisítik. A fák erősítésére, rügypattanás előtt permetezésre javasolt a mezei zsurló főzetének – 10 l vízhez 5 dkg száraz növény – ötszörös hígításban kijuttatása. Az alma vegyszerérzékenységét figyelembe véve, csak rügypattanás előtt ajánlható a kénes lemosópermetezés, mivel később a kén perzsel. A rügypattanáskor fertőző, súlyos károkat okozó varasodás és koromfoltos betegség ellen már csak a réztartalmú szerek ajánlhatók, majd a fák zöld bimbós állapotától csak a rézpótló szerek. A rezes permetezés azonban – virágzás előtt és betakarítás után – kifejezetten kedvező hatású az alma egészséges fejlődésére: edzettebb, a gyümölcs hosszabban érik, szebben színeződik, ízesebb, a héja erősebb, vastagabb a viaszrétege, a termés hosszabban egészségesen eltartható. Biokertészek szerint a monília ellen hatékony, ha a fatányérba tormát ültetnek, illetve egészséges diólevéllel fedik a talajt, mivel mindkettőnek gombaölő a hatása. A monília ellen esős időben javasolt a permetezés tormafőzettel: 10 liter vízre 30 dkg levél és gyökér főzete, töményen kijuttatva. A varasodás és a koromfoltos betegség elleni biomódszer a fatányér komposzt- és mulcstakarása, félévenként a talajba forgatva és megújítva. Hatásosnak tartják a fatányérba ültetett metélőhagymát is. Szintén segít a jól átszellőző lombkorona kialakítása, valamint a gyümölcskezdemények ritkítása.