Homokot a sivatagba
Ki a legjobb kereskedő? Aki homokot tud eladni a sivatagban – tartja a mondás. Ezek szerint a világ legjobb kereskedőit Ausztráliában kell keresnünk, ahol néhány cég már évek óta nagy tételben árul homokot Szaúd-Arábiának. Ámbár a legnagyobb közel-keleti ország aligha szorul rá a homokimportra, hiszen a területe 95%-át sivatag borítja, vagyis bő kétmillió négyzetkilométeren más sincs, csak homok. (No meg alatta olaj.)
De hát mit tud az ausztrál homok, amit a szaúdi nem? A titok a homokfúvás ipari technológiában rejlik, amit az építőiparban felületkezelésre és tisztításra használnak. Lényege, hogy nagy nyomású levegővel homokot fújnak az adott felületre, ami azt gyönyörűen lecsiszolja, s egyúttal eltávolít róla minden szennyeződést, mert lényegében leborotválja a felület legfelső rétegét. Erre a szaúdi homok nem alkalmas, mert tele van szilícium-dioxiddal, amely port csinál, az pedig eltömíti a gépek szerkezetét, miközben behatol a munkások tüdejébe is. Ezért a Szaúd-Arábiában egyre szaporodó építkezéseket az ausztrálok a saját sivatagjukból látják el jó minőségű, kovamentes, olcsó homokkal.
A sivatagban élő tevék 20 milliósra becsült világpopulációjának jelentős része az Arab-félszigeten található, ennek ellenére Szaúd- Arábia külföldről vásárol tevéket. Az egyik legfontosabb forrás szintén Ausztrália, ahol hatalmas, 700 ezer példányra becsült vad tevepopuláció él: a XIX. században munkaállatként bevitt elődök leszármazottai. Az ausztrálok a tevehúst olyan helyekre adják el, ahol a lakosság szereti. Így például Szaúd-Arábiába, mivel az ottani tevék kiválóan alkalmasak teherhordásra, teveversenyekre, ám a húsuk nem túl finom. Ellentétben az ausztráliai vadtevéével, amit mindkét fél nagy megelégedésére 2002 óta szállítanak Szaúd-Arábiába.
