Honnan lesz orvosunk?

Le kéne mondaniuk a hálapénzről, nem dolgozhatnának külföldön, s csak közalkalmazottként gyógyíthatnának – ezen az áron kaphatnának havi 100 ezer, egyes szakmákban 200 ezer forint béremelést a szakorvosok – jelentette be a minap Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. A röghöz kötés ötlete felzúdulást váltott ki, már csak azért is, mert ezzel a szakmai fejlődés útját is elzárnák. A Magyar Orvosi Kamara pedig semmilyen feltételt nem tart elfogadhatónak a pluszpénz mellé. Az pedig egyelőre beláthatatlan, hogyan ellenőrizhetnék, hogy egyes fehér köpenyesek nem fogadnak el hálapénzt. Miképpen látják ezt vidéken?

– Aki ma megbetegszik, a saját bőrén tapasztalhatja az egészségügy ordító szakemberhiányát. Az orvosok elvándorlását az mozgatja, hogy külföldön tízszeres bérre számíthatnak, miközben rendezettebbek, nyugodtabbak a munkakörülmények. A beígért béremelés havi 100 ezer forintja annyit javítana a helyzeten, hogy már „csak” nyolc-kilencszeres fizetéssel számolhatnának a más országban munkát vállalók – nyilatkozta lapunknak dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. – Orvosként az ózdi kórház intenzív osztályán, vagyis a vidéki betegellátás sűrűjében dolgozom 27 éve. Én is látom, milyen fáradtak, kiégettek a kollégák, akik két éve nem kaptak béremelést, és nevetséges ügyeleti díjakért dolgoznak éjszaka is. Évente ezer magyar orvos távozik külföldre. A brit egészségügyi szolgálat az idén például 3 ezer új állást kíván betölteni, Németország pedig 13 ezret – nem lesz tehát gondja annak, aki szeretne elhelyezkedni. Biztosra vehetjük, hogy a most ígért intézkedés nem elég ahhoz, hogy megállítsa az elvándorlást. Az is probléma, ha a több fizetés egyik feltételéül azt szabnák, hogy az orvos csak közalkalmazott lehet. Ma ugyanis a kollégák legtöbbje magát kizsigerelve akár 3-5 helyen is rendel vállalkozóként, hogy a megélhetését fedezze. A hálapénz a harmadik, amiről le kellene mondani. Igaz, hogy a paraszolvencia a magyar egészségügy rákfenéje, de ez is a túlélés egyik alappillére. Cserébe pedig annyi emelést ígérnek, amennyi a hideg vízre sem lenne elég – véli az elnök. A MOSZ azt tartaná elfogadhatónak, ha a magyar nemzetgazdasági átlagkereset – ma 242 ezer forint – háromszorosát kapnák meg a kezdő szakorvosok.

– Minket, háziorvosokat nem igazán érint a hálapénz. Ám aki hálapénzes szakmában dolgozik, az ilyen alacsony összegért cserébe nem fog lemondani róla – vélekedett dr. Selmeczi Kamill, Alsónemesapáti háziorvosa, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) elnöke. Az elvándorlás azért is probléma a háziorvosoknál, mert hazánk azon országok közé tartozik, ahol e munkát szakorvosi végzettséghez kötik. Ezért is nagy az ázsiója a magyar háziorvosoknak külhonban. Lassan már a nyugdíjhoz közeli generáció is felkerekedik, miközben évente csak 60-80 leendő háziorvos végez az egyetemen. Az elnök szerint, a feltételek aláírásához kötött 100 ezer forintos emelés azt a veszélyt is magában rejti, hogy befagyasztja a béreket. Ausztriában nemrégiben bírósági döntés született arról, hogy az európai direktívák szerint kell fizetni az orvosok és nővérek túlmunkáját, s ez hazánkba is „begyűrűzhet”.

Szerettük volna megtudni a nőgyógyászok véleményét is, vajon a beígért szolid béremelés kedvéért érdemes lenne-e elzárkózniuk a hálapénztől. Dr. Tóth Zoltán professzort, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárát kérdeztük erről. Ő lakonikusan csak ennyit mondott: „Orvosától függ, kinek mi éri meg...”