Jogi esetek: Éjszakai kornyikálók

A jegyző kikérdezte a környéken lakókat, akik egyöntetűen állították, hogy a tivornyázva távozó törzsvendégek nem hagyják őket aludni, ezért a jegyző határozatával zárva tartásra kötelezte a kocsmát este tíz és reggel hat között. Ez természetesen nem tetszett a tulajdonosnak, aki fellebbezett a hatósági döntés ellen, így került az ügy a bíróságra.

„A kereskedelmi hatóság – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozhatja, a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.” A kocsmáros arra hivatkozott, hogy a veszélyes mértékű zajt meghatározó jogszabály a környezetvédelmi törvény, ami így fogalmaz: „A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.” Csakhogy a szesztestvérek hangoskodása nem mesterséges energiakibocsátás, hanem természetes zaj, ilyen szempontból nyilván rokona a fülemüle énekének.

A másik kifogás az volt, hogy a kereskedelmi törvényben szerepel: az éjszakai zárva tartás a jogsértő állapot megszüntetéséig, vagyis csak ideiglenesen rendelhető el.

A bíróság azonban egy másik jogszabályt vett elő, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól szóló kormányrendeletet, mely szerint környezeti zaj- vagy rezgésforrás „az üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz”. Ebben az összefüggésben a kocsma szabadidős létesítmény, ahol a folyamatos rezgést az alkohol inspirálta duhajkodás kelti. Ezt a jogsértő állapotot pedig csak folyamatos éjszakai zárva tartással lehet megszüntetni, ugyanis a vendégek éjszakai rezgése a zárva tartás feloldásával egészen biztosan újrakezdődne.