Közszolgálati újratervezés - a hírcsatorna és a 18-49 éves korcsoport

Vasárnaptól megújult a köztelevízió: a korábbi M1-ből lett Nemzeti Hírtévé, a Duna Tv-ből Nemzeti Főadó, az M2-n este nyolctól már a Petőfi Tv-t láthatják a fiatalok, az M3-on továbbra is a retróé a főszerep, ahogy a Duna Worldön is az eddig megszokott műsorfolyamot láthatjuk.

Ország-világMunkatársunktól2015. 03. 20. péntek2015. 03. 20.

Kép: Budapest, 2015. március 15. Imre Balázs műsorvezető a közmédia új napi aktuális csatornájának, a megújult M1 Kunigunda úti központjának négyes stúdiójában Budapesten 2015. március 15-én. Az M1 egyik fő célja, hogy a híradók segítségével akkor mutassák be az ország, és a nagyvilág eseményeit, amikor azok történnek. MTI Fotó: Honéczy Barnabás, Fotó: Honéczy Barnabás

Imre Balázs
Budapest, 2015. március 15. Imre Balázs műsorvezető a közmédia új napi aktuális csatornájának, a megújult M1 Kunigunda úti központjának négyes stúdiójában Budapesten 2015. március 15-én. Az M1 egyik fő célja, hogy a híradók segítségével akkor mutassák be az ország, és a nagyvilág eseményeit, amikor azok történnek. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Fotó: Honéczy Barnabás

A közszolgálati médiára a kormány 80 milliárd forintot különített el. Úgy tűnik, eddig csak a Duna profitált újdonsült szerepéből, mert a közszolgálati hírcsatornára már annak első napján sem sokan voltak kíváncsiak.

A Nielsen Expressz felmérése szerint a legfontosabb korcsoport, a 18–49 közöttiek mindössze néhány százaléka „tapadt” a képernyőre, az esti hírfolyamra a 18 év feletti nézők mindössze 1,3 százaléka volt kíváncsi, sőt 17.45- kor sikerült a Nielsennek 0,0 százalékos nézettséget mérnie e korcsoport körében.

Pár hónap múlva újabb csatornával bővül a közszolgálati paletta: július 5-én indul az M4, az állami sportcsatorna, és még nyáron rajtol az M5 regionális adó. Decembertől pedig a tematikus M6 lép be a tévés piacra.
(A köztévéről szóló tévéjegyzetünket itt olvashatja: Ujlaki Ágnes: Az én képernyőm: Időjárás van!.)

Ezek is érdekelhetnek