Jogi esetek: Elrontott vizsga után, per a pontokért

A vizsgáztatók elkezdtek kérdéseket feltenni, amelyektől a vizsgázó végképp összezavarodott, leblokkolt, végül már alapvető dolgokat is elrontott. Így az elérhető ötven pontból csak tizennégyet kapott, ami valószínűtlenül kevés – különösen annak a fényében, hogy az emelt szintű érettségire való jelentkezés kellő magabiztosságot feltételez. A pontszámmal nem is volt elégedett, amit azonban úgy gondolt orvosolni, hogy a kormányhivatal mellett működő úgynevezett vizsgabizottsághoz fordult: állapítsa meg, miszerint a vizsga szabálytalanul folyt, mert indokolatlan és a húzott tételhez nem kapcsolódó kérdéseket tett fel a tantárgyi bizottság – ezért a megszerzett pontszámot emeljék fel harminchétre.

A vizsgabizottság részletesen kivizsgálta az ügyet. Meghallgatták a diákot, a vizsgáztatókat, bekérték az összes dokumentumot, szakértővel elolvastatták a tételvázlatot. Arra jutottak, hogy a tanuló ugyan elfogadhatóan megírta a vázlatot, ennek ellenére összefogottan nem tudta elmondani a feleletet. Márpedig az érettségiről szóló kormányrendelet szerint „a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.” Ez alapján úgy döntöttek, hogy a bizottság nem követett el hibát, amikor kérdéseket tett fel a tétellel kapcsolatban.

Az ügy innentől meg sem állt a bíróságig, ahol az alperes a vizsgabizottság döntését helybenhagyó Oktatási Hivatal volt. A bíróság azonban arra jutott, hogy szakmai szempontból nem tudják vizsgálni, hogy a szóbeli érettségin a megfelelő kérdéseket tették-e fel, pusztán azt, hogy szabályosan zajlott-e le a vizsga – mindezt pedig leginkább a rendelkezésre álló papírok alapján, melyeket már az Oktatási Hivatal is rendben talált.

A történet a kívülálló számára azt a tanulságot hordozza, hogy az érettségi szóbeli vizsgán az alapos tantárgyi tudást utólag akármilyen jó ügyvéd sem pótolhatja.