Letartóztatás a botrány kirobbanása után hetekkel: vannak menthetetlenek

Március 9-én, hétfőn jelentett öncsődöt a Quaestor brókercég. Bár a homály egyre nagyobb – a károsultak még most sem tudják pontosan, mi lett, mi lesz a pénzükkel –, utólag egyre több információ szivárog ki a bejelentés előtti napokról. (Kiderült például, hogy a bejelentett öncsőd – ami nem kis pánikot okozott a Quaestor károsultjai körében – a céginformációban csak tíz nappal később jelent meg.)

A Magyar Nemzeti Bank vizsgálódni kezdett, a cég tevékenységét felfüggesztette, ám annak vezetőjét nem hallgatták ki, előzetes letartóztatását is csak az eset után több héttel rendelték el. Tarsoly Csaba az öncsőd első bejelentése előtt válságtanácsot hívott össze, tudatva kollégáival, bajban vannak. Az üzletember Orbán Viktor kormányfőben és Szijjártó Péter külügyminiszter segítségében bízott – előbbinek levelet is küldött.

A miniszterelnök azonban segítséget nem nyújtott, helyette felszólította a minisztériumokat: vegyék ki a Quaestornál tartott pénzüket. Mert – mint az utóbb kiderült – több minisztérium is helyezett el közpénzt a brókercégnél.

Például a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintját azonban készpénzben és nem állampapírban – ahogyan azt betették – kapták vissza. Giró- Szász András és Lázár János egy múlt heti sajtótájékoztatón azonban cáfolta, hogy a Quaestor azért dőlt volna be, mert előzőleg az állam komolyabb összeget vett ki belőle. Az továbbra is kérdés, mit keresett közpénz egy brókercégben.

És miért csak minisztereinek szólt Orbán Viktor, hogy menekítsék a pénzüket, amikor megtudta, nagy a gond? Mint a kormányfő magyarázza, a Buda-Cash összeomlása után mindenkinek tudnia kellett volna, nem biztonságosak a brókercégek.

Úgy tűnik, a károsultak még most sem értik a miniszterelnököt: vasárnap Debrecenben több száz kárvallott tüntetett. Kétségbeesettek, magasba tartott tábláikon kérdezték: „Orbán úr, nekünk miért nem szólt?”