Szögletes áll és pengeszáj

Ámulattal nézzük a rendíthetetlen akcióhősöket – legalábbis a filmvásznon. A természet úgy rendezte, hogy a gyengébb nem tagjainak a maszkulin vonásokkal megáldott uraktól dobbanjon meg a szívük. Nemrég a People magazinban a világ legvonzóbb férfija címet egy zenész nyerte el, akinek – mint a kutatók megállapították – arcberendezése a férfihormonok magas szintjéről árulkodik. „Szögletes áll, kiugró ádámcsutka, pengeszáj. Nézzék azt az állkapcsot Adam Levine-nál (képünkön)! Vagy azt a markáns kiálló homlokot! 

Tuti, hogy nyitott szemmel is képes zuhanyozni!” – így lelkendezett a szerelemkutatással foglalkozó Helen Fisher a zenész arcát szemlélve. Az antropológus szerint a hormonok túlsúlya dönti el, melyik ember milyen típus, s kire érdemes vadászni a párkereséskor. 

A macsók – a macho szó spanyolul annyit jelent, hogy hím – azért olyan vonzók, mert rettenthetetlen erőt és büszkeséget sugároznak. A vérbeli macsó általában igazi kalandvágyó, pörgős figura, akinek lételeme a hódítás. Inkább világcsavargó, mint otthonülő – erről a dopamin hormon gondoskodik –, ezért hasonlóan aktív és merész nő illik hozzá a társkeresés tudora szerint. Másrészt lehet nagyra törő, aki szeret irányítani, ám nehezen tűri az ellentmondást – ezt a tesztoszteron hormon adja. Akiben az utóbbi hormon túlteng, ahhoz az engedékeny, diplomáciai érzékkel megáldott hölgyek illenek – derítette ki a szerelemkutató. 

A gyengébb nem tagjai azonban hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a szenvedély fellobbanásakor vonzónak talált macsós tulajdonságok a tűzhely és a pelenkázó mellett már nem annyira előnyösek. Így kisebb-nagyobb sikerrel megpróbálják átnevelni életük párját. Az amerikai írónő, Amy Sutherland egzotikus állatok idomításáról írt könyvet, s közben rádöbbent, hogy e fogásokat a férjénél is bevethetné. Kölcsönvette hát a delfinek és hiénák betanításából tanult technikákat, hogy rávegye a társát, hogy, mondjuk, dobja be a koszos zokniját a szennyesbe. Gondolta, nem lehet nehezebb, mint egy páviánt megtanítani bukfencezni. Nem is csalódott, a zsémbeskedés helyett adagolt dicséretek és jutalomfalatok valóban beváltak, a férj háziasabb, a kapcsolatuk kiegyensúlyozottabb lett. Arról nem szólt a fáma, vajon az írónő férje melyik típusból került ki, de az ő jó szándékának is része lehetett a „produkcióban”. 

Mítosz ide vagy oda, sok nő idővel ráébred: a mindennapokra rendelt társnak jobban beválnak azok a fiúk, akik korábban talán szóba sem jöttek, mivel „csak” rendesek, megértőek és segítőkészek voltak. Ők maradtak, míg a macsók elszeleltek…