A hét témája: A tanulás az egyetlen kapaszkodó!

Nagyon kusza kép él többségünkben arról, pontosan mekkora bérfeszültség is van az Európai Unión belül Magyarország és Nyugat-Európa között. Gyakran hallunk olyat, hogy Ausztriában bezzeg a fodrász is a tízszeresét keresi az itthoni orvosnak. Holott számos módszerrel mérhető, hogy mondjuk egy átlagosnak számító(!) osztrák menynyivel keres többet, illetve hányszor él jobban egy átlagos(!) magyarnál. Mindenkit óva intünk attól, hogy pusztán a bérkülönbségeket vegye alapul két ország életszínvonalának összehasonlításakor. Az nem is kérdés, hogy a magasabb fizetés mellett valóban jobban tud-e élni egy nyugati polgár a magyarnál – igen, nálunk sokkal jobban él. Viszont közel sem annyival, mint azt a bérkülönbségekből elsőre gondolnánk, ugyanis az árszínvonalbeli eltérések a legtöbb esetben egészen nagyok. A magyar lakhatási költségek és a szolgáltatások jelentős része látványosan alulmúlja a nyugat-európai mértéket. 

Olyan mondatok is elhangzanak a kesergők szájából, hogy itthon is olyan árak vannak, mint nyugaton. Érdemes megérteni, hogy azon termékeknek, amelyek részt vesznek a globális kereskedelemben, a világpiaci verseny miatt mindenképpen hasonló árral kell rendelkezniük, szemben azokkal, amelyek jellegükből fakadóan csak belföldi értékesítésre használhatók – magyarázta András Bence közgazdász a portfolio.hu-n. Ebből könnyen belátható, hogy egy csak helyben elvégezhető szolgáltatás miért lehet drágább nyugaton, illetve egy exportálható terméken miért szerepelhet hasonló árcédula. 

Ha mégis valamiféle összehasonlításra vágyunk, inkább az egyes országok 2013-as átlagos nettó bérét vegyük alapul, amit aztán a vásárlóerővel korrigáljunk. Ennek alapján az osztrákok átlagosan majdnem négyszer akkora nettó fizetést kapnak, mint a magyarok, de a drágább életszínvonal miatt csak kétszer élnek nálunk jobban. Vonzó célpont lehet Norvégia és Svájc, ahol a nettó bérekből számolt életszínvonal átlagosan több mint a háromszorosa a magyarnak. Ukrajnában az életszínvonal átlagosan csak a harmada a magyarnak. A szlovákok már kicsit jobban is élnek, mint mi, de lényeges eltérésről nem beszélhetünk. 

Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy jelentős bérfeszültség húzódik Európa nyugati és keleti része között, ami a január 15-i „svájci sokk” után még tovább mélyül. Ez pedig feltehetően hosszú ideig erős motivációt szolgáltat az elvándorlásra…