A nagybeteg Csobánc király, Akarattya hercegnő és Balatónia lovagjai

A birodalom jövője a tét, ezért az udvar minden lovagot és hadra fogható embert útnak indít. Így kerül a képbe a kényszersorozott Rév Fülöp, akit szántódpusztai lelkes semmittevéséből Akarattya hercegnő rángat ki, majd Ádánd lovag fegyverhordozójaként indul a kalandos útra. A 15 éves fiú csodás naivitással, hallatlan játékkedvvel, felfedezni vágyással és nyugalommal van jelen egy olyan történetben, ahol rajta kívül minden karakter kicsit „sérült” és rendíthetetlenül keresi a boldogságot. Ki a szerelemben, ki a vágyott hatalomban és vagyonban. Megismerkedhetünk az ideális testvérpárral, Gyenessel és Diással, akik még a koronáról is lemondanának, hogy ne bántsák meg a másikat. Jeney Zoltán balatóniai lovagregénye 2012-ben jelent meg, a szerző azóta még két kötetet írt Rév Fülöp kalandjairól.

A színpadi változathoz némileg meg kellett változtatni a regény történetét, kimaradtak szereplők, események (a forrás a 9 éves fiam, aki a könyvet olvasta először), de sikerült olyan színpadi változatot létrehozni, amelyet még a szülők is végigizgulnak és -nevetnek. A könyv és a színdarab sikere érthető, hiszen a történet végkövetkeztetése: aki erőből vagy fegyverrel akar valamit megoldani, az ebben a történetben nevetségessé válik, s az igazi hős az egyszerű fiú lesz, habár minden helyzetbe csak véletlenül csöppen bele. Soha nem a fogcsikorgatós, nagy akarásban van a megoldás, hanem abban, hogy ha valaki észnél marad. Kicsit népmese, kicsit Artúr-monda, kicsit Balaton, kicsit lovagvilág. De mindenekelőtt: szórakoztató előadás.

Ezúttal a Pesti Magyar Színházban.