Hányféleképpen vernek át? Vevőbosszantó turpisságok

Minden ötödik áruházláncban, míg a kisebb üzletekben minden negyediknél többletfizetést állapítottak meg a próbavásárlások során a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrei. Naponta tapasztalhatjuk, hogy az eladók ráteszik a mérlegre a csomagolópapírt (a súlya átlagosan 4 gramm), s azzal együtt mérik le az árut. Ez egy drágább sonka, szalámi, sajt esetében akár 10-20 forint pluszkiadást is jelenthet. Mit tehetünk ilyenkor?

Nos, szóljunk az eladónak, hogy előbb tegye rá a papírt a mérlegre, nullázza le, és csak azután kerüljön rá az áru. Ne legyünk restek reklamálni, s ha nem fogadják el az érveinket, írjunk be a panaszkönyvbe – tanácsolják az ellenőrök. Számos üzletbe különféle akciókkal igyekeznek becsalogatni a vásárlókat. Előfordul azonban, hogy a kedvezményes áron hirdetett árucikk ugyanannyiba kerül, mint korábban normál áron.

Könnyű belesétálni e csapdába, hiszen nem minden termékről tudhatjuk pontosan, mi volt a korábbi ára. Különösen a ruházati boltokban találkozhatunk azzal, hogy az akciós időszak előtt kicsit megnyomják az árakat, s máris magasabb összegből jön le a kedvezmény.

Ám nemcsak a kereskedők, hanem némely gyártó is utazik a pénztárcánkra. Ki ne tapasztalta volna, hogy a WC-papír gurigájának átmérője megnőtt ugyan, de a rajta lévő papír kevesebb; a százas papír zsebkendő már régóta csak kilencvenes; a tejfölös- és joghurtosdobozok egyre zsugorodnak, noha a termék ára nem változott? Ez a gyártók cseles, burkolt árdrágítása: kevesebbet kapunk a pénzünkért, s még csak nem is méltatlankodhatunk. A csomagoláson szerepel ugyanis a súly, érdemes onnan meggyőződni arról, hogy valójában mennyit is tartalmaz.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minél nagyobb kiszerelést választunk egy-egy termékből, annál jobban járunk. Nos, ez nem feltétlenül igaz: a próbavásárlások során többek között mosószerek, öblítők, étolaj is leszerepelt ezen a teszten.

Számos esetben kevesebbet fizettünk volna, ha ugyanazt az árut több kisebb kiszerelésű tételben tettük volna a kosarunkba. Mióta az üzletekben kötelező feltüntetni a termékek kilogrammra, literre vagy darabra vetített egységárát, könnyedén leleplezhetjük a turpisságot. A csomagoláson szereplő feliratokból sok mindent megtudhat a figyelmes vásárló, mégis csupán 3 százalékuk veszi a fáradságot, hogy tájékozódjon a kiválasztott áruról – holott ez lenne az első lépés ahhoz, hogy megkíméljük magunkat (és egyre laposodó pénztárcánkat) a felesleges kiadásoktól.