Jogi esetek: Ingatag alapokon

A szakvélemény végén az állt, hogy az ingatlan összesen hétmillió forintot ér. A bérlő végül megvette az ingatlant a tulajdonostól hat és fél millió forintért, részben bankhitel segítségével.

Három év múlva, amikor már komoly összegeket költött a felújításra, az újdonsült tulajdonos újabb szakvéleményt készíttetett, amelyből kiderült: a ház alapozása olyan rossz minőségű, hogy a hibák nem javíthatók ki, s mindezen még tovább ront az engedély nélküli, nem megfelelő tetőtér-beépítés. A vevő ezek után bírósághoz fordult: tévedés miatt mondják ki, hogy a szerződés érvénytelen, és állítsák vissza az eredeti állapotot, vagyis ő kapja vissza a pénzt, az eladó pedig a házat.

A jogvitát egyébként végül egy teljesen prózai ok döntötte el: az igényérvényesítés határidejét a vevő lekéste, és a kérelmét eleve be sem fogadhatta volna a bíróság – ehhez képest három évig folyt a per –, menet közben azonban a bíróság a bennünket igazán érdeklő kérdést is feloldotta. A vevő azzal érvelt: bár tudta, hogy vannak hibák, azt nem tudta, hogy azokat nem lehet kijavítani, mert a ház alapozásával van a baj. Az eladó meg azzal, hogy a vevő tizenöt évig lakott a házban, tehát nem lehet azt mondani, tévedésben lett volna azt illetően, hogy mit vesz meg.

A bíróság kimondta: tévedés miatt csak akkor érvénytelen a szerződés, ha az egyik fél tévedését a másik okozta vagy azt felismerhette. Az eladó azonban az alapozás hibáit ugyanabból a szakvéleményből tudta meg, amelyikből a vevő – vagyis nem ő okozta a vevő tévedését, így a szerződést ezen a jogcímen nem lehet érvényteleníteni.