Pünkösdkor áldást nyernek

Manapság egyre többen éreznek kedvet, hogy zarándokútra induljanak, az El Camino megjárásának mondhatni már divatja van. Mi teszi a hosszas gyaloglást valódi lelki élménnyé? És milyen szándékkal érkeznek a zarándokok ide, az egyik legrégebbi magyar búcsújáró helyre? – erről kérdeztük Kálmán Peregrint, aki szerzetestársaival nyolc éve Szentkúton él. Ez a mai magyar katolikus egyház Mária-tiszteletének legnagyobb központja, ahová évente kétszázezren érkeznek. 

– A kiránduló azért kel útra, hogy megcsodálja a természeti és vallási kincseket, a látványosságokat. A zarándok azonban Krisztussal akar úton lenni, az ő vezetésére bízza magát. Így a zarándok, még ha magában indul is el, akkor sincs egyedül. Az indíttatásában és az útja gyümölcseiben különbözik hát a zarándok és a turista. Való igaz, hogy sokszor divatból, kedvtelésből is elindulnak az emberek, ám közülük is sokan úgy érkeznek meg, hogy közben megtértek. Jó lenne, ha a spanyol példához hasonlóan itthon is sikerülne meghonosítanunk egy szép, magyaros hagyományt, és egyre többen járnák be például a Mária-utat. 

A közelmúltban felépült szentkúti ferences zarándokközpont vezetése nyitott az újra: érkeznek ide motorosok, Szent László-napkor pedig lovas zarándokok is. Sok osztálykirándulás programjába is beiktatják az erdőkkel körülölelt helyet. Pünkösdkor a jubileumi évfordulót ünneplő házasok találkozhatnak itt, hogy áldást nyerjenek és megújítsák esküjüket. 

– A házasságok igen törékenyek manapság, emiatt is akad tennivalója az egyháznak. Szeretnénk lelkigyakorlatokat tartani a házasságra készülő együttjáróknak és a jegyeseknek. Sok olyan, gyermekre vágyó pár is akad, akik lelki segítségre szorulnak, őket szintén várjuk majd a júliusi zarándoklatra. 

A zarándokközpont szálláshelyei jóvoltából már az év csendesebb időszakaiban is fogadhatják itt mindazokat, akik elvonulni, a hitben elmélyülni vágynak. Áprilisban például hatszáz magyar szerzetes érkezett ide hosszas gyalogút után. Ősszel pedig Szentkúton tanácskoznak a legjelentősebb európai Mária-kegyhelyek igazgatói, s ennek jóvoltából hozzánk is átplántálhatják majd a hit megélésének máshol bevált, új formáit. Ám szeretnék visszahozni az olyan „kihalásra” ítélt eseményeket is, mint a gyertyás körmenet vagy a közös virrasztás. 

– Szentkút átimádkozott hely. Nyolcszáz éve járnak is kéréseikkel a búcsúsok, majd hozzák a hálatábláikat is, miután megtapasztalták, hogy a Jóisten lehajol hozzájuk a szeretetével – mondja Kálmán Peregrin atya. – Ez a szent hagyomány jelentést hordoz a következő nemzedékek számára is. Bizakodással jöhet ide a jelen és a jövő embere.