Barangoló: Mindörökké Váradon

Aki mostanában Erdélybe indul, jobb, ha elkerüli Nagyváradot. A belvárosban nagy a felfordulás: felújítják a főteret, aminek valamikor Szent László tér volt a neve. A közelben állt a városalapító nagy király szobra is, amit aztán Trianon után a katolikus püspökség kertjébe száműztek, a helyébe Ferdinánd király szobrát állították.

Ország-világBalogh Géza2015. 06. 01. hétfő2015. 06. 01.

Kép: Nagyvárad, 2002. december 1. Békés, imával töltött tüntetést tartottak a Nagyváradi Római Katolikus Egyház hívei a székesegyházuk telkén álló egykori püspöki palotánál az első adventi ünnepi mise után. A hívek azért rendezték a tiltakozást, mert a Román Legfelsőbb Bíróság fél évvel elhalasztotta a már államilag visszaadott palota használatba vételét. Az épületben jelenleg állami múzeum működik. A képen: a székesegyház telkén álló püspöki palota, jobbra az egyház védelmezője, Szent László király szobra. MTI Fotó: Oláh Tibor, Fotó: Oláh Tibor

-
Nagyvárad, 2002. december 1. Békés, imával töltött tüntetést tartottak a Nagyváradi Római Katolikus Egyház hívei a székesegyházuk telkén álló egykori püspöki palotánál az első adventi ünnepi mise után. A hívek azért rendezték a tiltakozást, mert a Román Legfelsőbb Bíróság fél évvel elhalasztotta a már államilag visszaadott palota használatba vételét. Az épületben jelenleg állami múzeum működik. A képen: a székesegyház telkén álló püspöki palota, jobbra az egyház védelmezője, Szent László király szobra. MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: Oláh Tibor

Az ottani negyvenötezres magyarság szerint itt az alkalom, hogy újra méltó helyére kerüljön László király szobra, de a város román vezetősége hallani sem akar erről. „A londoni Trafalgar téren sem lehet Napóleon szobrát látni, hanem csak Nelsonét. Mivel a főtér az egyetlen olyan régi hely, amely kapcsolódik a román közösséghez, ezért ma a megcáfolhatatlan realitások miatt ott nem lehet elhelyezni Szent László szobrát” – fogalmazott Victor Bolojan polgármester, aki egyébként alkalmanként igyekszik is megérteni a váradi magyarság gondolkodását. Pár éve például megjelent azon a barátságos futballmeccsen, amikor a magyarországi és az erdélyi öregfiúk mérték össze tudásukat a váradi stadionban. Felejthetetlen találkozó volt: vagy ötezren vonultunk a pályaudvarról a stadionba, útközben több ezren csatlakoztak hozzánk, zengett a „Hajrá, magyarok!”. Mint lapunknak is elmondta, a polgármester akkoriban ezt teljesen természetesnek tartotta. Most azonban, a hetvenöt százalékos román többség akaratának megfelelően, ő is ellenzi a főtéri Szent László-szobrot. A hírek szerint oda négy nagy szobrot terveznek, köztük Ferdinánd királyét is. Amikor 1923-ban a szobrát avatták, Ferdinánd elzarándokolt a római katolikus székesegyház és püspöki palota elé száműzött magyar szoborhoz, s fejet hajtott előtte, mert tudta, ki volt Szent László és mit jelentett Nagyváradnak.

De Szent Lászlót Váradról nem űzheti el senki, ott nyugszik kilencszáz éve, emléke kitörölhetetlen a város múltjából. A kunok elleni csaták hőse, a magyar lovagkor példaképe 1095. július 29-én hunyt el. A somogyvári apátság templomában temették el, s majd Kálmán király halála (1114) után II. István király vitette át Nagyváradra, a Szent László által alapított templomba. Már szentté avatása előtt számos csoda történt a sírjánál: vakok, süketek, sánták, némák „László érdeméből gyógyultak meg”. E csodás gyógyulások és a nagy király tisztelete vezetett oda, hogy III. Celesztin pápa 1192-ben szentté avatta. A szertartás alatt a legenda szerint fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor irányába, ahová a szent király testét helyezték. A Váradhoz hű keresztények mind a mai napig látni vélik azt a ragyogó csillagot.

Ezek is érdekelhetnek