Kavargó széltölcsér, forró folyóvá olvadó aszfalt - kikerülhetetlenek az egyre gyakoribb csapások

Idézzük fel gyermekkorunk egyik klasszikusát, az Óz, a nagy varázslót: Dorothyt a házával együtt felkapja a tornádó, s a messzi távolban teszi le a földre. Elindul, hogy találkozzon a varázslóval, aki majd megmutatja neki a hazavezető utat. A mese helyszíne az Egyesült Államok tornádóösvényén lévő Kansas állam: lakóinak életében nem ritka e felkavaró égi jelenség, De hogyan jönnek létre ott az óriási viharok?

Észak-Amerika hatalmas síkságai kedveznek a tornádók kialakulásának. Dél felől a meleg, nedves, míg északról a hideg, száraz levegő áramlik be akadálytalanul. A légréteket a Nap olykor annyira felhevíti, hogy akár több száz négyzetméternyi, vízszintesen elterülő légbuborékok – termikek – indulnak el függőlegesen a magasba, úgynevezett szupercellákat képezve. Az ezekből kialakuló zivatarfelhők nagy sebességgel örvénylenek. Minél inkább beszűkülnek, annál nagyobb lesz a forgási sebességük. Belőlük születik a felhőtölcsér, amely aztán a föld felé közelít. Míg el nem éri a felszínt, tubának nevezzük, tornádónak csak aztán, hogy lecsap. Általában 2-3 percig és néhány kilométer hosszan pusztít, majd elveszíti az erejét, felemelkedik és eloszlik – magyarázzák Berceli Balázs és Cséki Gergő, az Időkép.hu portál meteorológusai.

Európa a Kárpátok és az Alpok ölelésében viszonylag védett a tornádóktól, a hegyláncok megakadályozzák a légtömegek észak-dél irányú áramlását. Ezért Magyarországon kisebb számban fordulnak elő tornádók – nyugtatnak meg a szakértők –, évente nagyjából 12-15, s ezek is eltörpülnek az amerikaiak mellett. Egy rendkívülit mégis feljegyeztek a krónikások, amely 1924. június 13-án pusztított Biatorbágy és Vác között. Az egyes széllökések akkor a 370 km/órát is meghaladták. 2012 júniusának első napját pedig a nyíracsádiak emlegethetik sokáig, amikor a falun végigsöprő tornádó háztetőket és melléképületeket rongált meg, ablakokat tört be, több tízmilliós kárt hagyva maga után. A tornádókat jó előre megjósolni vagy védekezni ellenük majdhogynem lehetetlen. Észlelni is csak mintegy 15-20 perccel a kialakulásuk előtt lehet – aztán hirtelen lecsapnak.

A mostanában megsokasodni látszó szélsőséges időjárási elemeket nem lehet egyértelműen a sokszor emlegetett globális felmelegedés számlájára írni. Rendkívüli időjárásról szóló megfigyeléseket régen is feljegyeztek. Napjainkban egyszerűen több az észlelés. Fényképezőgépünkkel, okostelefonunkkal a legtöbb érdekes égi jelenséget megörökítjük, a képeket pedig pillanatokon belül közkinccsé tesszük. Pár évtizeddel ezelőtt a tornádót csak a közvetlen környezetében élők észlelték – mondják a meteorológusok.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének álláspontja szerint a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok egyértelműen az emberi beavatkozások rovására írhatók. Tavaly nem csak az átlaghőmérséklet volt magasabb a XX. századi globális átlagnál, de a légkör szén-dioxid-szintje is csúcsot döntött. Svájci kutatók kimutatták, hogy ha a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előttihez képest két Celsius- fokot emelkedik, akkor a hőhullámok valószínűsége az ötszörösére nő, az extrém csapadékos napok száma pedig 40%-kal emelkedik.

A klímaváltozás Magyarországon is drámai hatással jár a következő évtizedekben, mivel régiónk a globális átlagnál is jobban melegszik. Nyáron egyre hosszabb forró és száraz periódusokra számíthatunk, a hidegfrontok érkezésekor pedig növekedik a heves időjárási jelenségekkel járó zivatarok száma. A csapadék összességében nem csökken, mert a viharos időszakokban nagy mennyiségű eső zúdulhat le. Jellemző lesz a szélsőséges vízjárás: akár egyazon évben számíthatunk pusztító árvízre és súlyos aszályra – mint amilyen 2012-ben is sújtotta az országot, amikor a Tisza medrében olyan sekély volt a víz, hogy egyes helyeken száraz lábbal kelhettek át rajta.

A meteorológusok nem is próbálják megjósolni, hogy a 2015-ös esztendő hátralevő hónapjai milyen meglepetéseket tartogatnak. A népi időjóslási praktikákon pedig csak mosolyognak. Régen nem volt ennyi, időjárást befolyásoló emberi tényező, ezért valószínűleg megbízhatóbban működtek e megfigyelések – mondják. Körülbelül öt napra lehet biztonsággal előre jelezni, miféle folyamatok zajlanak a légkörben, milyen idő várható. Azonban a meleg mediterrán levegő találkozása a nyugatról érkező hideggel mindenképpen kedvez a nyári zivataroknak, viharoknak, így a jégesők gyakorisága is megnőhet a jövőben. Ma már szerencsére az internet segítségével pillanatok alatt elérhetjük az aktuális információkat, ami kulcskérdés lehet a károk megelőzésében.

Nem hagy nyugodni a gondolat: e cikket éppen június 8-án, Medárd napján írom. Ha ma megnyílnak az ég csatornái, negyven napig zuhog. Nos, Óbudán hét ágra süt a nap, a hőmérő higanyszála a 30 fokot nyaldossa. Én a népi időjósoknak drukkolok...