Kedvenceink gyilkosai

Itt a meleg, beindultak a szúnyogok, a kullancsok. Ebeinkre az előbbi a szívférget hozhatja, az utóbbi a Babesia nevű egysejtűt. A szívféreg (Dirofilaria immitis) az utóbbi 3-4 évben egyre gyakrabban fordul elő házi kedvenceinkben, mivel macskákban, de még vadászgörényben is élősködhet. Sőt az emberben is, csak bennünk nem fejlődik ki teljesen, hanem lárva alakban fordul elő, például a tüdőben, a szemben. Ezt szerencsés alkalommal gyógyszeres, súlyosabb esetben sebészi beavatkozással távolíthatják el, mint ahogyan a féreg bőr alatti csomóit is. Az ember egyébként nem a szúnyogtól, hanem a házi kedvencétől kapja el.

A kutyák nem ússzák meg könnyen, bennük ugyanis e férgek akár 30 centire is megnőhetnek, s teljesen kifejlődve petéket is rakhatnak. A legnagyobb erekben – például a tüdőben és a névadó szívben – megtelepedve akár elzáródást is okozhatnak, ezért az állatok zihálnak, nehezen kapnak levegőt, fáradékonyak. Az a gond, hogy a fertőzés után akár fél év is eltelhet, mire a férgek annyira kifejlődnek, hogy tüneteket is okoznak. Még nagyobb baj, hogy akár 6-7 évig is eléldegélnek állataink testében. A féreg ellen már vannak gyógyszeres kezelések. Ha tudni szeretnénk, kutyánk férges-e, elárulja a gyors vérvizsgálat, amit érdemes fiatal állatnál félévente, később évente elvégeztetni. Az állatorvosok tanácsa: előzzük meg a bajt. Védjük a kutyákat a szúnyogok ellen, igaz, ezt csak drága rovarriasztókkal érhetjük el.

Ugyanakkor ezek hatásosak a kullancsok ellen is, melyek szintén halálos kórt terjesztenek: a Babesia canis varietas canis nevű egysejtű parazitáét. Nos, ez a kórokozó a kutya vérében él és a vörösvértestekkel táplálkozik. Az állat szervezetének bizonyos pontjain gócokat képezve akár évekig is inaktív, majd egy csapásra felszaporodhat – sokszor nagyobb időjárási fronthatások idején, illetve tavasszal és ősszel fordul elő. A sok parazita akkora kárt okozhat a vörösvértest-állományban, hogy a kutya végeredményben kóros vérszegénységet kap. Jellegzetes tünet a szinte porcelánfehér íny. Kedvencünk egyik napról a másikra étvágytalan és lázas lesz, szinte összezuhan, alig tud felállni, ha mégis, akkor imbolyog, bizonytalan a járása. Súlyosabb esetben felborul a keringési egyensúlya, vészes veseelégtelenség lép fel, tehát a kiválasztási, méregtelenítési funkció is károsodik, így elpusztulhat. Jellegzetesség, hogy a beteg állat sokat iszik, s kávébarna a vizelete. A babéziózis másik tünete a bőrgyulladás, amely az állat egész testén megjelenhet: egyik napról a másikra kisebb, de akár tenyérnyi foltokban sebesedik ki és nedvedzik a bőr. Ekkor gyógyszeres kezeléssel is nehezen múló sebesedést tapasztalhatunk. Ha el is múlnak a sebek, az állat még nem gyógyult ki a kórból, továbbra is a testében hordozza az egysejtűt, így a bőrbaj és a kóros vérszegénység is kiújulhat. A gyógyszeres kezelés sem képes kipusztítani az összes egysejtűt a kutya szervezetéből, így a kórokozót továbbra is hordozza. A legjobb tehát, amit tehetünk: a megelőzés.