Kutyaposta: Képzeljük el, mit áll ki kedvencünk...

Erre mit látok, sőt, mit teszek: a Kutyaposta is lassan felveszi nagy elődei ritmusát, nálunk is újra és újra előkerülnek bizonyos, naptárhoz köthető témák. Ahogy visszanéztem az elmúlt, és nem kis büszkeségemre valamivel több mint 450 számot, hát bizony nemegyszer írtam már a tavasz, kora nyár egyik legfőbb veszedelméről, a toklászról. Mentségemül szóljon, hogy minden évben „teremnek” új kutyások, no és az sem biztos, hogy a tavalyi idevágó cikkemet már mindenki kívülről fújja, így hát megint csak nekivágnék örökifjú témáink egyikének.

Ennek a nyavalyás növényi lándzsának – amely egyébként az egérárpa nevezetű gyomnövény kiszáradt kalásza – semmi más dolga nincs, mint hogy a kiálló szálkáival beleakaszkodjon mindenbe, ami mozog, hogy aztán világgá induljon, miközben hordozójába is belefészkelődik, nehogy út közben leessen… Ha ez egy ruhadarab, nagyobb baj nem történik, de ha négylábú barátunkba csimpaszkodik az apró rohadék, akár igen nagy veszedelmet is okozhat.

Hogy hol támad a toklász? Leggyakrabban a lábujjak között, a talppárna redőiben, a farkasfog alatt, aztán fölfelé, a kéz- és lábhajlatokban, a hónaljban, a lágyéki szövetekben, a fejen a szemnél, az orrjáratban, a fülekben – no, ott aztán igen gyakran. A magasabb kutyáknál az utóbbi részek kevésbé vannak veszélyeztetve. Ha időben nem vesszük észre az alattomos támadót, s mivel az csakis egy irányba, vagyis befelé halad, ráadásul a kutyánk mozgása is segíti vándorútját, akkor seb, abból pedig egy akár több centi hosszú sipolyjárat keletkezhet. Képzeljük el, mit áll ki kedvencünk, amikor az a valami az orrát, lábujját vagy a fülét fúrja-faragja! Ilyenkor már általában késő: csak az állatorvos segíthet.

Tehát a legfontosabb a megelőzés! S miután nem nyírhatjuk le a szomszédok által nem gondozott járdaszegélyt, üres telket, az önkormányzat által soha nem látogatott árokpartot, erdőszélét, törődjünk a kutyánkkal, és ebben az időszakban mindennap alapos vizslatásnak vessük alá.

(Hamarosan következik újabb örökifjú nyári témánk a hőség káros hatásairól…)