Váltóhiba az unióban

A két politikus szerint most jött el az ideje, hogy Európa vezető országai a gyakorlatban is kiálljanak a még szorosabb integráció mellett. A terv nagyvonalakban abból áll, hogy az eurózóna tagjai egy közös kormányt és költségvetést hoznának létre, emellett saját parlamentjük is lenne. Összehangolnák többek között a minimálbér és a segélyek összegét, mivel Gabriel és Macron érvelése szerint a jelenlegi rendszer sok tagállamnak versenyhátrányt okoz. A közös költségvetés forrása egyrészt lehetne az egységesen kivetendő európai tranzakciós illeték, emellett a tagországok társasági adóból származó bevételük egy részéről is lemondanának.

A kialakuló új Európai Unió mellett fennmaradna a szervezet jelenlegi kerete is, az új szövetségbe nem belépő államok nagyobb önállóságot élvezhetnének. Az eurózónán kívüli tagállamokat nem is hívnák az erősebb unióba. Az elképzelés valószínűleg részben az EU-val szembeni szkepticizmusra született válaszul, egyre több ország vetette ugyanis fel a lazább unió szükségességét.

Nagy-Britanniában például akár már jövőre népszavazást tartanának a tagságról, de többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is amellett kardoskodott az utóbbi időben, hogy bizonyos jogosítványokat vissza kellene adni a tagállamoknak.

Vezető közgazdászok közül sokan nem lelkesednek az ötletért. Szerintük az eurózóna tagországainak többsége nem támogatná, különösen az újonnan csatlakozott kelet-európai államok ellenállására lehet számítani. Kelet-Európa semmiképp sem akar egységes társaságiadó-kulcsot, mivel jelenleg ők ezzel az eszközzel tudnak versenyezni Nyugat-Európa ellen.