Zizegő szárnyas ékkő

E rovar hazánkban mindenütt, leginkább a virágzó növényeken, így a vadrózsán, a galagonyaféléken, a bodzán, a nőszirmokon előfordul.

A virágok szirmaival és pollenjével táplálkozik, de megeszi a levéltetveket is, ami a mentségére szolgál. Mint ahogyan az is, hogy a megrágott és így tönkretett virágok száma igen csekély. Az érő gyümölcsben okozott károsítása viszont sokkal kellemetlenebb: gyakran olyan mélyen berágja magát a gyümölcsbe, hogy csak a potroha vége látható, vagy éppen teljesen eltűnik benne.

A rózsabogár két éven át fejlődik és javára írandó, hogy a lárvája nem kártékony. Rajzása hosszan elhúzódó: a kifejlett bogarak első csapatai már áprilisban megjelennek, melyeket rendre újabbak követnek egészen augusztusig. Kezdetben a virágokkal táplálkoznak, de miután azok a nyár elejére elfogynak, az érőfélben lévő gyümölcsökre támadnak. A cseresznye már régebben is a kedvenceik közé tartozott, újabban a kajszi- és őszibarackot is fölvették az étlapjukra. (Az őszibarackot igen gyakran ott károsítják, ahol a gyümölcsök összeérnek.)

A kutatók szerint az aranyos rózsabogár igazi táplálékát a virágok jelentik, és csak szükségből fanyalodik az érő gyümölcsökre. Bizonyíték erre a bogár gyérítésére kifejlesztett csapda is, ami mesterségesen előállított virágillat keveréket tartalmaz. Ha a csapdát a gyümölcsfák között helyezik el, a rovar inkább azt keresi föl, mint a gyümölcsöt. (A csapda a hím és a nőstény bogarakat egyformán vonzza.) A rózsabogárcsapdát a gyümölcsösökben az alsó ágakra kell függeszteni, egymástól 10-15 méterre.

A csalétket 3-4 hét után szükséges cserélni, miközben a csapdát rendszeresen érdemes megtisztítani a beleesett rovaroktól. Ha jól meggondoljuk, más védekezési mód nincs is ellene, hiszen a szüret előtti-szüreti időszakban a rovarölő szerek használata tilos.