Bajban a kínai részvénypiacok?

Legyinthetnénk is: nem először látunk ilyet. A mostani eset azonban kicsit más, mint a korábbiak. A ’90-es évek eufóriáját lezáró ázsiai válság és az azzal járó zuhanás már komolyabb méretű, de még mindig elég zárt piacot kínzott meg. A kínai gazdaságpolitikai reformok eredményeként nemcsak a nemzeti valutában történő elszámolások, hanem a részvénypiacok is megnyíltak a nemzetközi befektetők előtt.

Ahogy a kínai gazdaság súlya egyre nagyobb szeletté válik a világ termelésén belül, úgy nő az ország tőkepiacának globális jelentősége. Bár a gigantikus méretű kínai részvénykibocsátások továbbra is főleg az Egyesült Államokat célozzák (lásd: alibaba.com), egyre inkább természetessé válnak a hazai piacra fókuszáló, szintén milliárdos volumenű tőzsdei bevezetések. A közvetlen külföldi részvényvásárlást megkönnyítő szabályozás hatására az idén három hónap alatt átlagosan 70%-kal lettek értékesebbek a kínai tőzsdére bevezetett vállalatok. Ha a cégvezetők azt látják, hogy a piac az éves nyereségtermelő képességük sokszorosát is megadja az általuk irányított vállalat papírjaiért, ki ne rohanna a pénztárhoz? Ám ha figyelembe vesszük azt is, hogy a gazdasági növekedés üteme még a hatalmas állami gazdaságösztönzés ellenére sem érte el a várakozásokat, ráadásul a világ legnagyobb indexszolgáltatója a spekulációk ellenére sem vette be a kínai részvényeket a feltörekvő piacokat követő kosarába, akkor nem csoda, hogy a befektetők egy részében megszólalt a vészcsengő.

Eközben az egyre több eszkimó (kibocsátó) megjelenésével egyre kevesebb lett a fóka (befektető). A korábban korlátlannak tűnő pénzforrások szinte mind az új kibocsátásokba vándoroltak, s az el nem fogyó új lehetőségek miatt a befektetők egymás után dobálták el régi kedvenceiket. A kezdeti korrekció néhány nap alatt eladási hullámba, majd pedig pánikba csapott át…

A kínai kormány gyorsan intézkedett. A problémák tüneti kezelésére használt, menetrendszerűen érkező újabb kamatcsökkentésen túl (a kínai jegybanki alapkamat a tavaly év végi 6-ról mostanra 4,85 százalékra csökkent) a kormányzat a brókercégeket és a befektetési alapokat(!) tőzsdei részvények vásárlására kötelezte, s eladási tilalmat hirdettek, míg a tőzsdeindex ismét el nem éri az üdvösnek vélt szintet. A jegybank időközben tovább lazított a bankok hitelezési feltételein, illetve pluszforrást adott a brókercégek tőkeáttételes ügyleteihez. A tőzsdefelügyelet pedig egyelőre nem engedett zöld utat a vállalatok további részvénykibocsátásaihoz.

Ha érdekli a tőzsdék világa, keressen minket!

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]