Bölcsesség vigaszágon

Annyi éves vagy, amennyinek érzed magad – ez majdnem igaz. Korányi Sándor báró, a neves belgyógyász úgy tartotta, az öregedés nem más, mint az alkalmazkodóképesség folyamatos romlása. Előbb szemüveg kell, aztán nagyothalló készülék, később járókeret… Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének korbeosztása szerint a 60–75 évesek még csupán idősödők, azután jön el az öregkor. Erik Erikson amerikai lélekgyógyász szerint 65 éves korban következik az összegzés ideje, amikor a hajlott korú nyugodtan végigtekinthet az életútján, de vigyáznia kell, hogy elkerülje a kétségbeesést. Nem hiába írta a nagy német költő, Goethe: „Az öregkort nem megérni, hanem elviselni művészet.” 

Némi vigasz, hogy az életkorunk nem pusztán attól függ, milyen dátum áll a születési anyakönyvi kivonatunkban, hanem testi és szellemi rugalmasságunktól is. Egyeseket sokkol, ha nyugállományba küldik őket, mert félnek a feleslegesség érzésétől, mások viszont számolják a napokat, mikor csenget végre a postás a nyugdíjjal. Jelenleg a magyarok hatodrésze múlt el 65 éves, ám fél évszázad múlva már a népesség egyharmada gyarapítja az idősek korcsoportját: két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Aki ma 60 éves, 5-6 évvel több időt tölthet el egészségben, mint az előző nemzedék. Kétezer éve még 30 év volt az átlagéletkor, ma Japánban például már 80 – mondta nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal vezetője. 

Egy 38 éves ember biológiai kora szerint lehet huszonéves, de akár elhasznált hatvanas is – derül ki abból a kutatásból, melyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közöltek. Akadtak, akiknek a szervezete egy év alatt 3 esztendőre valót vénült. Tesztelték az agyműködést, így a felfogóképességet, de mérték a testsúlyt, a vesefunkciót, s a fogínyt is megvizsgálták. A Duke Egyetem kutatói szerint akadt, aki fiatalosnak látszott, de olyan is, aki lestrapált nyugdíjasnak. Ebből arra jutottak, hogy a jó kondícióban levőket nem kellene nyugdíjba erőltetni, ha remekül teljesítenek. A biológiai kor számítására számos teszt is készült: ezek többnyire az életmódot vizsgálják, tehát arra kíváncsiak, menynyit mozog, egészségesen táplálkozik-e az illető, mellre szívja-e az élet stresszes helyzeteit. Más módszerekkel az erek állapotát, illetve a DNS károsodását megelőző, a kromoszómák végén található „papucsok” (telomerek) hosszát vizslatják. Mások az agyban az Alzheimer-kórt jelző fehérjelerakódásokat, illetve a makacs gyulladásokat vizsgálják korjósló tényezőkként. A  hirtelen öregedés betegséget is jelezhet: a kutatások szerint a rák kialakulása előtt néhány évvel egyesek szervezete a valóságosnál 15 évvel korosabbnak mutatkozott, majd a kór ezt az állapotot állította meg, amikor „átvette a hatalmat”.
Az élet várható hosszát a szülők élettartamából is megbecsülhetik, hozzáadva néhány évet. Ezért mondják, hogy érdemes jól megválogatni a szüleinket… 

Az öregedést több mint 300 gén befolyásolja, de leginkább az életmódtól és a környezettől függ, játszhatunk-e majd a dédunokákkal. Az egészséges szokások 5-6 évvel hosszabbítják meg a földi létet. Egy tudós nő – aki felboncolta Albert Einstein agyát – úgy vélte, öt dologra kell figyelni a hosszú élet reményében: étrend, mozgás, kihívás, újdonság, szeretet. A jövőben egyre pontosabb választ kaphatunk arra, versenybe szállhatunk-e a világ legöregebb embere címért, melyet most egy 115 éves hölgy birtokol. Ehhez inkább az orvost, semmint a tenyérjóst kell majd felkeresnünk. Kérdés persze, akarjuk-e tudni a valós évszámot…